Századok – 1964
Tanulmányok - Pražák; Richard: A református magyar értelmiség Cseh- és Morvaországban a cseh nemzeti megújhodás kezdetén 3
20 RICHARD PKAZÁK A földesúri és állami hatóságokban a régi vallási viszonyok hívei azonban nem törhették meg a vallási türelmet, és a földesúri meg alacsonyabb állami hivatalok és az evangélikus és református papok közötti viszony hamarosan megváltozott, mert még a konzervatívabb elem is belátta, hogy a tolerált egyházaknak ugyanúgy a feudális rendet kell alátámasztaniok, mint a katolikus egyháznak, s ezért támogatást érdemelnek. Hozzájárult ehhez H. József erélyes álláspontja, aki attól sem riadt vissza, hogy a türelmi rendeletet ellenző magasabb állami hivatalnokokat felfüggessze és mind a protestánsoktól, mind a katolikusoktól megkövetelte a türelmi rendelet végrehajtását. A türelmi rendeletet példásan végrehajtó hivatalnokok hivatalos dicséretben részesültek és a katolikusról más vallásra áttérők elleni harcot békésebb eszközökkel folytatták. Később azzal a jelenséggel találkozunk, hogv az uradalmak és az állami hivatalok a protestáns papoknak ugyanolyan támogatást nyújtanak, mint a katolikusoknak pl. a hívek adójának behajtásánál. Fokozott mértékben üldözték a katolikus részről protestánsok ellen elkövetett erőszakot, és nem tűrték meg a vallási vitákat. A protestánsokat csak politikai vétségekért üldözték, de vallásos meggyőződésük miatt nem. A nem katolikus tömegek felett -- ahol a leggyakrabban voltak szociális szempontból elégedetlen egyének találhatók — a vallási ellenőrzés szükségességét igen gyorsan belátták az előrelátóbb cseh feudális urak, pl. Thun és Kinskv grófok, ezek maguk gondoskodtak, hogy uradalmaik protestánsai részére református papokat kapjanak a magyar egyházkerületektől. Ugyanezt tanácsolta Waldstein Krisztián György grófnak a litomvsli jószágkormányzó, Ján Svoboda is, megemlítve, hogy egyébként jobbágyai bomlasztásnak és erkölcsi romlásnak esnek áldozatul.47 Főképpen a vallási rajongók mozgalma keltett félelmet a nemességben. A rajongók mozgalma részben annak volt a következménye, hogy az erőszakos rekatolizálás idején a titkos nem katolikusok között zavaros vallási nézetek terjedtek el, részben annak, hogy a nép szociális elégedetlensége vallási mezt öltött.4 8 Ez a mozgalom a türelmi rendelet kiadása után rövid idő alatt olyan arányokat öltött, hogv az egyes uradalmak nem tudták elnyomni, magának az államnak kellett fellépnie ellenük, s az állam néhány mérsékeltebb szektát (pl. az ún. báránvhit követőit) a türelrtii rendelet hatálya alá vont, fellépett azonban azokkal szemben, akiknél az antifeudális társadalmi vonások voltak előtérben. A vezető állami tényezők tisztában voltak azzal, hogy a deistáknak, adamitáknak és a többi radikálisabb szektának egyáltalán nincs vallási alapja, és annál veszélyesebbnek tartották őket, mert semmiféle vallási törvényben nem hittek és semmiféle nem-katolikus egyházi hatalomtól nem hagyták magukat béklyóba verni. Már 1782. október 12-én, fél évvel azután, hogy az eretnekeknek Magyarországra való áttelepítését eltörölték, a deistákról Bécsben dekrétumot adtak ki, eszerint a deistákat nem szabad megtűrni abban az esetben, lia erőszakos meggyőzési módszerek tapasztalhatók körükben, és ha nem csatlakoznak a katolikusokhoz vagy valamelyik bevett felekezethez, akkor meg kell fosztani 17 Ld. Ján Svobodanak Waldstein Krisztián Györgyhöz írt levelét, Litomysl 1782. nov. 13., amelyet Václav Schulz : Listáf nábozenského hnutí poddaného lidu na panstvi litomyslském v století XVIII [Okmányok a jobbágyok vallási mozgalmairól a litomysli uradalomban a XVIII században]. Praha. 1915, 251. 1. A cseh tartományok néjii szektásságának részletes marxista elemzését adják Markéta Machovcová és Milan Machovec : Utopie sektárú a blouznivcû [A szektások ós vallási rajongók utópiái] c. könyvükben. Praha. 1960.
