Századok – 1964

Tanulmányok - Pražák; Richard: A református magyar értelmiség Cseh- és Morvaországban a cseh nemzeti megújhodás kezdetén 3

A REFORMÁTUS MAGVAI! ÉRTELMISÉG CSEH- ÉS MORVAORSZÁGBAN 1 A császári leirat átvétele után Szalay intenzív előkészületeket tett az első magyar református papok és tanítók kiküldésére a cseh tartományokba. 1782 májusában találkozott Matëj Jedliöka szökött cseh jobbággyal, előzőleg káki lakossal, aki a türelmi rendelet kiadása után visszatért hazájába és az ő tanácsára Jan Nóvák miskolci emigráns nevében — aki a levelet csehre fordította — levelet írt a morva protestánsok egyik népi vezetőjének, Jan Bartuseknek a Brünn melletti Nosislavba.20

Tájékoztatta Bartuseket, mit kell tenniök a morvaországi protestánsoknak, hogy a törvényes előírásoknak eleget tegyenek és Magyarországról papokat kaphassanak. Ugyanakkor írt Szalay Őri Fülep Gábor sárospataki tanárnak és kérte, készítse elő azokat a sárospataki diákokat, akik 1782 januárjában csehországi papi szolgálatra jelentkeztek. A pataki diákoknak azonban nem nagyon volt kedvük ígéretük teljesítéséhez. Rémes hírek keringtek közöttük az ottani szegénységről, a föld terméketlenségéről, a hivatalok ellenszenvéről stb. A pataki diákok gyenge szlovák nyelvtudásukra hivatkoztak, és hajlandóbbak voltak rosszabbul fizetett tanítói helyeket elfoglalni Magyarországon, mint parókiát Cseh- vagy Morvaországban. Szalay ennek ellenére biztatta Őri Fülepet, hogy mindenképpen igyekezzék érdemes egyéneket szerezni, és megkísérelte, hogy ebben az ügyben Vay tiszáninneni főgondnokkal együtt érintkezésbe lépjen a tiszántúli szuperintendenssel, Szilágyi Sámuellel.2

1 Ilyen körülmények között ült össze 1782. június 30-án Miskolcon a tiszáninneni református egyházkerület gyűlése. A napirend egyik főpontja a magyar papok és tanítók Csehországba való kiküldése volt. Úgy döntöttek, hogy a császári leirat szellemében rendszeres akció szervezéséről gondoskodnak, azt igyekeznek sikerre vinni, és szigorú büntetéssel fenyegettek meg mindenkit, akik az akcióban nem akarnak résztvenni, bár megfelelő előfeltételekkel rendelkeznek; a szolgálatot teljesítő papokat meg kell fosztani állásuktól, a diákokat pedig ki kell zárni a tanulmányokból. A gyűlésen felolvasták Kinsky Fülöp gróf 1782. június 2-i levelét, és elhatározták, hogy a csehországi rychmburki uradalmába Kovács Ferenc papot és Viczencz Mihály tanítót küldik ki.2

2 Az 1782. június 30-i miskolci kerületi gyűlés jelentős határkő a cseh tartományok magyar református missziójának szervezésében. Lezárja az előkészítő korszakot, amikor a magyar kálvinisták elsősorban arra törekedtek, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsenek a református hitvalláshoz tartozó cseh és morva protestánsokkal, tájékozódjanak szükségleteikről és terveikről. A magyar református egyház képviselőit ebben a tekintetben főképpen azok 20

Ld. Jan Nováknak Jan Bartosekhez intézett levelét, Miskolc 1782. máj. 21. Sz. más., TIREKL Sárospatak A XVIII 6626. 21

Vő. Szalaynak öri Fülep Gáborhoz intézett levelét 1782. máj. 27. Sz. más., uo. A XVIII 6648. és Őri Fülep válaszát, Sárospatak 1782. jún. 10. Uo. A XVIII 6649. Vö. továbbá Szalaynak Vay Istvánhoz írt levelét, Miskolc 1782. máj. 27., Sz. más., uo. A XVII] 6648 ós Vay István levelét Szilágyi szuperintendenshez, Csege 1782. jún. 26., TREKL Debrecen Vegyes levelek, Vu 31. 22

A tiszáninneni református egyházkerület Miskolcon 1782. jún. 30-án tartott konferenciájának iratai TIREKL Sárospatak A XVIII 6694. Kinsky levelének eredetije Szalayhoz Ryehmburk 1782. jún. 2., uo. A XVIII 6637. Kinsky levelét eddig csak Vég h : Nachricht von der Entstehung der Reformirten Kirchen-Gemeinden in Böhmen c. könyve (42 — 43. 1.) alapján ismertük az 1782. jan 2. hibás dátum szerint, és ezért tévesen a cseh tartományok magyar református missziója első indítékának tekintették. A levél Sárospatakon található eredetije lehetővé teszi, hogy ezt az általánossá vált tévedést helyesbítsük.