Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
146 M. TROJAN át harcolt, kivéve néhány felosztott és addig kincstári tulajdont képező havasi legelőt. A földesúri birtokokat nagy állami mezőgazdasági termelőszövetkezetekké alakították át, és a földnélküli és kisparasztság egyéni tulajdonába semmi sem ment át abból a földből, amely azelőtt a földesurak birtoka volt, A kisbirtokok érintetlenségét azonban a Magyar Forradalmi Kormányzótanács rendelete garantálta, E rendelet kihirdetése leszerelte a Tanácsköztársasággal szemben ellenséges elemek falusi hangulatkeltését és — mint Nagylucska község esetében is tapasztalhatjuk — megnyugvást keltett a parasztság körében.15 1 A Bereg megyei direktórium mindent megtett annak érdekében, hogy eleget tegyen a falusi lakosság törvényes jogainak. A tiszaháti járás Beregdaróc községe lakosságának arra a kérésére, hogy Klein Menyhért mezőkaszonyi földbirtokos tulajdonából adjanak a községnek legelőt, a Bereg megyei direktórium Beregdaróc községi direktóriumának a következő utasítást adta: „Elrendelem, hogy a községnek a legelőre vonatkozó igényét a földreformmal kapcsolatos eljárásban a földosztó bizottság előtt bejelentsék s tegyenek meg mindent abban az irányban, hogy a község legelőszükséglete biztosíttassék."152 A Bereg megyei direktórium egész sor intézkedést tett a mezőgazdaság fellendítésére, a mezei munkák időben való elvégzésére stb. Már 1919. március 26-án a Bereg megyei direktórium plakátokon közölte, hogy azt a földtulajdonost, aki tudatosan kivonja magát a föld megművelése alól, átadják a forradalmi törvényszéknek.15 3 A direktóriumok egyéb rendszabályokat is foganatosítottak a megyében a mezőgazdaság fellendítése érdekében. Mégis a Forradalmi Kormányzótanács helytelenül végrehajtott agrárpolitikája károsan befolyásolta a munkásosztály és a parasztság szövetségének megerősödését. A Forradalmi Kormányzótanács központi szervei és a hatalom helyi szervei is egész sor rendeletet adtak ki abból a célból, hogy a dolgozók anyagi jólétet megjavítsák. A munkások és a parasztok élelmiszerrel való ellátásának biztosítása céljából a Tanácshatalom megtiltotta a termények eladását a piacon, és elrendelte az élelmiszerek rekvirálását a földesuraktól és a kulákoktól. A Beregi Takarékpénztár raktáraiban 1919. április 4-én felvett leltár szerint 55 370kg különböző élelmiszerárut tároltak.15 4 Ezt az árut lefoglalták és a lakosság között szétosztották. A munkácsi járási Pósaháza község egyik kulák -jától elkobzott 14 q terményt a megyei közellátási politikai megbízott 1919, március 30-án kelt rendelete értelmében a községi tanácsok szétosztották Palánka és Váralja községek vagyontalan lakossága között.15 5 A Forradalmi Kormányzótanács főleg a hegyvidéki járásoknak nyújtott anyagi segítséget, ahol leginkább volt érezhető az ipari és élelmiszercikkek hiánya. Ilyen segítséget kaptak elsősorban az alsóvereckei, a szolyvai, a felvidéki és a latorcai járás dolgozói. A járási politikai megbízottak értesítették a Bereg megyei direktóriumot, hogy élelmiszerrel megrakott vagonok érkeztek. (A latorcai járás politikai megbizottja közölte: „Egy vagon — 10 tonna liszt 151 KTÁL 709 f., 1. 1. 51 ügy, 1. 1. 152 Uo. 61 ügy, 5. 1. 153 Uo. 709 f., 1. 1. 60 ügy, 2. 1. 154 KTÁL 709 f., 1. 1. 80 ügy. 1. 1. 155 Uo. 722 f., 1. 1. 1 ügy, 6. í.
