Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
BE1ÍEG VÁRMEGYE DOLGOZÓINAK HARCA 147 érkezett . . .egy másik vagont várunk 15 tonna liszttel." Az alsóvereckei járás politikai megbízottja táviratozta: „1,5 vagon kukoricalisztet kaptunk.")15 6 Nagy munkát fejtettek ki a direktórium bizottságai, különösen városokban, lakásokat biztosítva a dolgozók számára, a rokkantaknak és öregeknek nyugdíjat stb. Például Munkács város lakásügyi bizottsága rövid idő alatt jó néhány burzsoá házat konfiskált a dolgozók családjai részére. Ahol ezután sem volt elég lakóterület, a munkások maguk kezdtek építeni. A podheringi sörgyár munkásai 1919. március 27-én beadvánnyal fordultak az igazgatósághoz, melyben 10 egyszobás és 5 kétszobás lakás építését kérték. Az államosított sörgyár akkori igazgatósága támogatta a munkások kívánságát és 626 605 koronát15 7 utalt ki erre a célra. De a tanácshatalom rövid élettartama nem tette lehetővé e szándék megvalósítását. Az államosított téglagyárakból anyagot utaltak ki a középületek, különösen az iskolák tatarozására. Mindez arról tanúskodik, milyen nagy figyelmet fordított a tanácshatalom a dolgozók jólétének előmozdítására. A tanácshatalom egész sor intézkedést foganatosított a dolgozók egészségvédelmére és kultúrnívójának emelésére. Ingyenes gyógykezelést vezettek be, ukrán iskolákat nyitottak, fejlesztették a közművelésügyet, ukrán újságokat, könyveket és folyóiratokat adtak ki. Budapesten adták ki a „Ruszka pravda" és „Vörös Ukrajna" c. újságokat. A helyi tanácsszervek — bár kevés segítséget kaptak — maguk tettek nagy erőfeszítést, hogy a szocialista kultúra fejlődjék. Hogy miiven jelentősége volt az iskola és az egyház egymástól való elkülönítésének, arról a „Beregi Munkás" című lapban megjelent „Uj iskola" című cikk tanúskodik, amelyben többek között ez állt: „A proletariátusnak országunkban aratott győzelmében .igen fontos tényező, hogy mi magunk vettük kezünkbe az összes iskolákat. Ezáltal új társadalom alapjait raktuk le: új remények, új rend és a gondolatok új szabadságának alapjait. Most majd a múltnak történelme hű magyarázatot kap, a társadalmi viszonyok világosak lesznek, az emberek egymást kölcsönösen tisztelni fogják, és minden ember egyenlő lesz. íme, ilyen nemes ügy lesz az iskola feladata."15 8 Bereg megye átszervezésében jelentős szerepet töltöttek be a magyar szocialista párt helyi szervei, melyek a kommunista és szociáldemokrata szervek egyesülése útján jöttek létre. Aktívan harcoltak a tanácshatalom erősítése, a munkások anyagi helyzetének javítása érdekében. Bár a szocialista pártszervezetek sokat tettek ebben az irányban, mégsem álltak az idők feladatainak magaslatán. A tömegek nagy lelkesedéssel fogadták a két párt egyesülését, de ez, pozitív jelentősége mellett, különböző opportunista, ellenséges elemeknek a pártba való bejutását tette lehetővé. Elég a következő példa: 1919. március 23-án, azaz a tanácshatalom győzelmét követő második napon, Munkácson a régi burzsoá apparátus mind a 85 alkalmazottja összegyűlt, hogy belépjen a szocialista pártba. Az ülés jegyzőkönyvében többek között ilyen határozat szerepel: „Munkács városi alkalmazottai . . . mint szellemi munkások a proletariátushoz tartoznak . . . jelen voltak egyhangúlag elhatározták: hogy Munkács város összes alkalmazottai egyként és testületileg belépnek a munkácsi magyar szocialista pártba, illetve az annak kebelébe tartozó városi alkalmazottak szakszervezetébe. Egyben elhatározva, hogy erről a párt titkárságát és a városi 156 Uo. 709 f. 15 ' KTÁL munkácsi fiókja, 89 f., 1. 1. 42 ügy, 3-4. 1. 158 Beregi Munkás, 1919. ápr. 19. 10*
