Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
BE lî EG VÁRMEGYE DOLGOZÓINAK HARCA 145 „Földkérdés a magyar proletárforradalomban" című könyvével kapcsolatban megjegyezte: „Nem csoda, hogy ilyen körülmények között a régi erőszakapparátus felszámolása felületes maradt. A tisztviselők túlnyomó többsége helyén maradt, nagyobb, része észrevétlen, óvatos, de makacs szabotázst folytatott."14 7 Ily módon Magyarországon, így Bereg vármegyében sem valósult meg kellőképpen a marxi—lenini tétel a régi burzsoá állami gépezet összetörésének szükségességéről és ennek új, proletár gépezettel való felcseréléséről, melynek szükségességét már a Párizsi Kommün tapasztalatai és főképpen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, a szovjet uralom megteremtése Oroszországban is igazolták. Mindazonáltal az elkövetett hibákból eredő nehézségek ellenére Bereg vármegye tanácshatalmának szervei megalakulásuk első napjától kezdve tevékenyen munkálkodtak az egész népgazdaság szocialista átalakításának irányában. A Magyar Forradalmi Kormányzótanács 1919. március 26-án rendeletet bocsátott ki olyan ipari vállalatok államosításáról, amelyekben 20-nál több munkás dolgozott és a 8 órai (illetve kiskorúak részére 6 órai) munkanap bevezetéséről, a fizetésemelésről stb. Bereg vármegyében épp úgy, mint szerte Magyarországon, államosították az összes nagy- és középipari vállalatokat, bankokat, takarékpénztárakat, közlekedést stb. Államosították gróf Schönborn podheringi sörgyárát, a bútor-, szesz- és téglagyárakat. Később a szocialista termelés népbiztossága által kiadott rendelet értelmében államosították a malmokat is.148 Az államosított üzemeket a szocialista termelés népbiztossága által kinevezett termelési megbizott vezetése alá helyezték. A kapitalista rabság alól felszabadult munkásosztály tevékenyen bekapcsolódott a szocialista termelésbe, emelve a munka termelékenységét, A munkácsi dohánygyár munkásai helyeslően fogadták a Magyar Dohányjövedéknél működő politikai megbizott köriratát, amely az alábbiakat tartalmazta: „Dolgozni teljes erővel, harcolni lélekkel és vasfegyelemmel a dolgozó világ szabadságáért —, ez legyen jelszavunk."14 9 A munkások nagy erőfeszítést fejtettek ki termelési feladatuk sikeres teljesítése és túlteljesítése érdekében. A Bereg megyei „Beregi munkás" című munkáslap felhívással fordult a lakossághoz, hogy minden erővel támogassa a lerombolt népgazdaság újjáépítését. A felhívásban ez állott: „Országunkat éhínség fenyegeti, veszélyben van létünk és mindenünk ! Ezt a veszélyt csak úgy kerülhetjük el, ha dolgozni fogunk és csakis dolgozni. Mindenki saját munkahelyén kettőzött energiával tartozik dolgozni ! És miért is ne dolgoznánk, hisz ma már nem a tőke, hanem a közösség és a mi saját boldogságunk érdekében dolgozunk."15 0 Bereg vármegye lakossága nagy lelkesedéssel dolgozott a Tanácsköztársaság javára. A Magyar Forradalmi Kormányzótanács 1919. április 3-án dekrétumot fogadott el, melynek értelmében minden olyan földbirtokot államosítottak, mely 100 holdnál nagyobb volt, A Magyar Forradalmi Kormányzótanács vezetőségének az agrárkérdésben elfoglalt helytelen álláspontja miatt Bereg megye dolgozó parasztsága sem jutott ahhoz a földhöz, amelyért évszázadokon I4 ' VII. Leninszkij szbornyik (VII. Lenin-gvűjtemény). 341. 1. 148 KTÁL munkácsi fiókja, 90 f., 1. 1. 2527 ügy, 10. 1. 149 Uo. 64 f., 1. 1. 346 ügy, 13. 1. 150 Beregi Munkás, 1919. ápr. 12. 29. sz. 10 Századok
