Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
144 M. TEOJÁX Bizonyos, hogy ilyen rövid idő alatt nemigen fejthettek ki tevékeny működést. Mégis meg kell jegyezni, hogy a tanácshatalom szerveinek átszervezését, mint ahogyan az egész Magyarországon, Bereg vármegyében sem hajtották teljesen végre, és emiatt bizonyos hiányosságok is jellemezték őket. Nem volt meg a kellő tapasztalat az állami apparátus építésében. A régi burzsoá apparátust nem számolták fel. Ahelyett, hogy felszámolták volna a régi hivatalokat, azok teljesen vagy részben fennmaradtak. A Bereg megyei direktórium 1919. március 24-én kelt 2. sz. rendeletében ez állt: „Minden tisztviselő tartozik további intézkedésig helyén maradni és a hivatal vezetéséhez kirendelt népbiztos intenciója és utasítása szerint a legnagyobb pontossággal és a legnagyobb szorgalommal dolgozni."14 3 A direktórium vezetősége úgy gondolta, hogy a régi hivatalok tisztviselői a dolgozók érdekeit képviselő politikát fognak folytatni. A tanácshatalom működésére rossz hatással volt az is, hogy néhány vezető tisztségbe ellenséges, nyilván valóban ellenforradalmi elemek kerültek be. A burzsoá tisztviselők bizonyos része a tanácshatalom rendeleteit csak formálisan hajtotta végre, a valóságban pedig ezeket szabotálni igyekezett. A tanácshatalom megfelelő szerveitől különböző tisztségekre kinevezett tisztviselők másik része pedig nem is vette tudomásul a tanácshatalom kinevezéseit.14 4 Elegendő megjegyezni, hogy a Magyar Forradalmi Kormányzótanácsba ruszin népbiztosként az ellenforradalmár Szabó Oresztet, a Károlyi-kormány miniszterét nevezték ki, aki nem fogadta el ezt a tisztséget, mert nem akart együttműködni a tanácshatalommal. Ezután erre a tisztségre Stefán Ágoston ügyvédet nevezték ki, aki a Károlyi-kormány idejében Ruszka-Krajna kormányzója volt. Stefán állandó szoros kapcsolatot tartott a reakciós ellenforradalmi elemekkel, a földesúri-burzsoá osztállyal és a reakciós görög katolikus papsággal. Ő jelentette ki még a tanácshatalom létrejötte előtt, hogy Ruszka-Krajnában „nincsenek ruszinok, csak ruszinul beszélő magyarok".11 5 Miután a tanácskormány népbiztosa lett, Stefán Ágoston fontos állásokba olyan embereket helyezett el, akiknek soha semmi közük sem volt a kárpátontúli terület dolgozóihoz. Stefán a Munkácson székelő ruszka-krajnai népbiztosság politikai megbízottjául barátját, Kaminszky József ügyvédet nevezte ki, és alája rendelte Ruszka-Krajna összes tanácsintézményeit. Kaminszky J. és munkatársai kinevezése ellen a Bereg megyei és a munkácsi direktórium azonnal tiltakozott a Magyar Forradalmi Kormányzótanácsnál. Az ügy helyszíni kivizsgálására Guttmann Henrik politikai megbízottat, a szolyvai szeszgyáros fiát küldték ki, aki azután értesítette a kormányt, hogy minden rendben van. Stefán Ágostonnak és Kaminszky Józsefnek sikerült a Magyar Forradalmi Kormányzótanácstól engedélyt kapniuk olyan rendeletek kiadására, amelyek a dolgozók érdekei ellen szóltak. Stefán és társai elérték, hogy Ruszka-Krajnán megmaradtak a felekezeti iskolák és a hittanítás a régi törvények alapján.14 6 A tanácshatalom működésében egyik legnagyobb hiba az volt, hogy állami hivatalokban burzsoá hivatalnokokat hagytak meg Bereg vármegyében, Kárpátontúlon és az egész Magyarországon. A régi állami apparátus nagyrészben való fennmaradásával kapcsolatban V. I. Lenin később, Varga Jenő 143 KTÁL 709 f., 1. 1. 11 ügy, 2. 1. 144 KTÁL 709 f., 1. 1. 73 ügy, 8. 1. 145 Ruszin, 1923. márc. 28. 36. sz. Uíhorod. 14e Ruszinkói Magyar Hírlap, 1922. márc. 8. 65. sz. Uíhorod.
