Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
BE lî EG VÁRMEGYE DOLGOZÓINAK HARCA 141 Járási direktórium, mint ilyen, a járások többségében Magyarországon sem volt,13 2 a Kárpátontúlon pedig egyáltalán nem alakultak ilyenek. Másodszor: M. F. Lebovies monográfiájában pontatlanságokat találunk a végrehajtóbizottság és a direktórium fogalmával kapcsolatban. Azt írja: ,,Az újonnan megválasztott Tanácsok a maguk köréből lielyi végrehajtó szervet •emeltek ki, amelyet direktóriumnak neveztek."13 3 Lebovies szerint ugyanis a tanácsok végrehajtóbizottságai és a direktóriumok fogalma egy és ugyanaz. Ez azonban nem felel meg a tényeknek. Csak Ids falvakban volt a végrehajtóbizottság és a direktórium egy és ugyanaz. Nagyobb községekben, a városi, kerületi és megyei tanácsokban a végrehajtó bizottság 3—40 képviselőből, míg ugyanakkor a direktórium 3—5 tagból, sőt Magyarország egyes városaiban 7 tagból állt. Tehát két fogalom létezett: végrehajtóbizottság és direktórium. A direktórium (elnökség) a végrehajtóbizottság vezető szerve. A végrehajtóbizottságot nem lehet azonosítani a direktóriummal. Harmadszor: A történészek közül egyik-másik — mint pl. M. Lebovies és B. Popov — a magyarországi és a kárpátontúli direktóriumokat a szovjetukrajnai vagy oroszországi forradalmi bizottságokkal azonosítja. M. Lebovies azt állítja, hogy a direktóriumra (forradalmi bizottságra) a helyi karhatalom minden funkcióját ráruházták a helyi tanácsokba való választások megtartásáig.134 B. Popov pedig azt írja; „A helyi teljhatalom a munkás-, katona-és paraszttanácsok kezébe ment át, és ahol ilyenek még nem voltak, az ideiglenes forradalmi bizottságok (direktóriumok) kezébe."135 Ebből tehát az következik, hogy a tanácshatalom létrejöttétől kezdve (1919. március 21.) a helyi munkás-, katona- és paraszttanácsi választások megtartásáig (1919. április 14.) minden direktórium a forradalmi bizottságok funkcióit teljesítette. De ilyen következtetéssel nem lehet egyetérteni. A direktóriumok tevékenységére vonatkozó levéltári adatok azt igazolják, hogy a magyarországi és a kárpátontúli direktóriumok egyáltalán nem feleltek meg a szovjet-ukrajnai forradalmi bizottságoknak, melyek Szovjet-Ukrajnában a polgárháború és a külföldi katonai intervenció idején a szovjethatalom rendkívüli szervei voltak, hatáskörükben elsősorban katonai ügyekkel foglalkoztak. Mégis figyelembe kell venni, hogy csak a megyei és a városi direktóriumok és csak a tanácshatalom megalakulásának első napjaiban (1919. máreius 21—23.) töltötték be a forradalmi bizottságok hatáskörét is. Igaz, ismerünk olyan eseteket is, amikor még a magyarországi tanácshatalom előtt a megyei központokban és egynéhány faluban a hatalmat a direktóriumok vették kezükbe (Kaposvár, Szekszárd stb.). Mégis a magyarországi és kárpátontúli direktóriumok általában a hatalom forradalmi szervei voltak, de nem töltöttek be tisztán katonai hatáskört. Ezek a munkás-, katona- és paraszttanácsok forradalmi szerveinek végrehajtó, irányító bizottságai voltak. Ami a tisztán katonai kérdéseket illeti, ezeket a magyar hadügyi népbiztosság irányította megyei megbízottai révén. Ezért Szántó Béla, a magyar hadügyi népbiztos, 1919. április 11-én kelt rendeletében szigorúan megtiltotta, 132 Lásd Levéltári Közlemények 29. évfolyam. Források és tanulmányok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez. Bpest. 1959. 10—168. 1. és függelék. >3 3 M. Lebov : I. m. 109. 1. Uo. 104. 1. 135 B. Sz. Popov : Robocseje dvizsenyije v Vengrii v 1918 — 1939. godah (Munkásmozgalom Magyarországon 1918 — 1939-ben). Moszkva. 1957. 21. 1.
