Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
142 ST. TROJAN hogy a megyei direktóriumok katonai ügyekbe avatkozzanak.13 6 Nem avatkozva a tisztán katonai ügyekbe, a direktóriumok mégis mindennemű segítséget megadtak a Vörös Hadseregnek az ellenforradalmárok és külföldi katonai interveneionisták elleni harcban. A tanácshatalom szerveinek tevékenységében fontos szerep jutott a politikai megbízottaknak vagy — ahogy őket kezdetben nevezték — népbiztosoknak. Mindjárt az után, hogy a Bereg vármegyei direktórium kezébe vette a hatalmat, 1919. március 24-én kelt 2. sz. rendeletével politikai megbízottakat nevezett ki az alája rendelt járások (városok) többségében a szolgabíróságokhoz. A következő járások szolgabíróságaihoz az alábbi politikai megbízottakat nevezték ki: tiszaháti járás — Uhrinyák Lajos, munkácsi járás — Tompa Imre, latorcai járás — Bindász Sándor, szolyvai járás — Werner Ernő, Munkács városához — Salamon Kálmán, Beregszász városához — ifj. Katkó Gyula. Mezőkaszonvi járás — Komáromi Sándor, a munkástanács elnöke, felvidéki járás — Zvonár Dmitro és Guthy, alsóvereckei járás — Csehi Gyula és Dancinger Gyula,137 később utóbbiak helyett Török Dezső. A járásokban a politikai megbízottak a szolgabíróságok élén állottak és területükön kezükben összpontosult a teljhatalom. Igaz, együttműködtek velük a szolgabírókis(néhaarégiek,devoltakujakis), sőt néha helyettesükként szerepeltek. Bereg vármegyében a járási szolgabírói hivatalok a tanácshatalom egész ideje alatt működtek. A járási tanácsválasztások és a végrehajtóbizottságok megalakítása nem számolta fel a szolgabíróságokat. Szolgabírói hivatalok, melyek élén a politikai megbízottak álltak, továbbra is működtek, tehát a választások után is. Igaz, a járási szolgabírói hivatalok nem igen hasonlítottak a tanácshatalom előttiekhez. Maga a tény, hogy a járási szolgabírói hivatal élén a megyei direktórium megbízottja állott — új áramlatot, új tartalmat vitt a szolgabíróságok működésébe. A járási politikai megbizott vezetése pozitívan tükröződött a járási szolgabíróság egész tevékenységében. Bereg megye területén különösen aktívan működtek a következő politikai megbízottak: a tiszaháti járásban — Uhrinyák Lajos, a felvidéki járásban — Zvonár Dmitro (szajkófalvi születésű ukrán), az alsóvereckei járásban -Török Dezső, a latorcai járásban — Bindász Sándor stb. Uhrinyák Lajos például gyakran járt a falvakban, s nagy munkát fejtett ki a dolgozók között. 1919. április 13—19. között a járás 7 községét járta be a választások és a lakáskérdés ügyében. 1919. április 18-án Uhrinyák Lajos népgyűlést rendezett az ukránok lakta Alsó- s Felsőremete falvakban, s a jelenlevőknek kifejtette a Magyar Tanácsköztársaság politikáját. Ugyanilyen gyűlést rendezett 1919. április 19-én Kovászó faluban.138 A járás vezetőségének ilyen irányú tevékenysége pozitívan tükröződött a tanácshatalom megerősödésében. A dolgozók közvetlen meggyőződést szereztek,, hogy a tanácshatalom — az ő hatalmuk, hogy a járási vezetők nem tartják távol magukat az egyszerű néptől, hanem érintkeznek vele. Ilyen gyűléseket gyakran tartott Zvonár Dmitró is a felvidéki járás falvaiban és más politikai megbizottak is a saját járásaikban. Mindez jó hatással volt a tanácshatalom szerveinek politikai megerősödésére Bereg vármegyében. A járási szolgabírói hivatal működésében viszont kiütközött az a hiba, hogy a tisztviselők zöme a régiek közül rekrutálódott. 136 KTÁL 700 f., l.l. il iigy, 2. 1. l3 ' KTÁL 709 f., 1. 1. 103 ügy, 1. 1. 138 KTÁL 709 f., 1. 1. 18 ügy, 1.1.
