Századok – 1964
Tanulmányok - Pražák; Richard: A református magyar értelmiség Cseh- és Morvaországban a cseh nemzeti megújhodás kezdetén 3
6 RICHARD PRAZÁ ív Ez az összehasonlítás megérteti velünk a csehországi nem-katolikus egyházak negatív szerepét, ezek az egyházak a türelmi rendelet kiadása után ugyanúgy a feudális társadalmi rend segítőjévé és eszmei védelmezőjévé váltak, mint már regebben a katolikus egyház. Néhány, a vallási türelmet el nem fogadó feudális földesúri és állami hivatal kezdeti ellenséges magatartása fokozatosan megváltozott, amikor a tolerált egyházak hasznos volta a feudális rendszer szempontjából aktív támogatás formájában egyre világosabban nyilvánult meg. Nagy érdemeket szerzett ezen a téren a református papság és a magyar nagybirtokosok, akik nemcsak határozott kálvinista jelleget igyekeztek rányomni a csehországi helvét felekezet egyházára, hanem arra törekedtek, hogy az uralkodó feudális osztályok megbízható támaszává legyenek. A feudalizmus általános válsága azonban a társadalmi helyzet nyomása és népi szellemi hatás formájában igen intenzíven éreztette hatását a falusi lelkészek és tanítók soraiban is, és azt eredményezte, hogy a tolerált egyház feudalizmust védő alapvető funkciója, a csehországi falusi magyar református értelmiség körében erősen meggyengült és hajótörést szenvedett. Bizonyára hozzájárultak ehhez a magyar református értelmiség által azokból a magyar kálvinista iskolákból hozott szellemi indítékok, amelyekben a nyugateurópai haladó burzsoá eszmék, főképpen pedig az akkori magyar kálvinistákkal élénk kapcsolatban álló hollandiai és svájci kálvinista központokból jövő eszmék hatása jelentős volt. Ezzel áll összefüggésben a másik fontos tény, amely körül Cseh- és Morvaországban a magyar református értelmiség kiváló érdemeket szerzett. A cseh megújhodás népi származású értelmiségének növekedéséről van szó, mely Csehországban a feudalizmusnak a kapitalizmusba való átmenete kiteljesedésének korszakára esik, s amit jelentős mértékben a jozefinista reformok, főleg pedig a jobbágyságot eltörlő pátens határozott meg. Ez a pátens azzal segítette elő a kapitalizmus fejlődését, hogy lehetővé tette, hogy a proletarizálódott jobbágy-tömegek megszabaduljanak szolgai röghözkötöttségüktől, hogy „felszabaduljanak" és „szabad munkaerővé" alakuljanak át. Egyebek közt lehetővé tette azt is, hogy a jobbágycsaládok gyermekei szabadabban vehessenek részt a tanulásban. Ennek főképpen a protestáns családok szempontjából volt nagy jelentősége. A türelmi rendelet kiadása után a cseh protestánsok — természetesen korlátozott mértékben — látogathatták a magyarországi protestáns tanintézeteket, közülük a szlovák luteránus iskolákkal a fehérhegyi csata előtti korban is titokban összeköttetést tartottak fenn, amikor főképpen morvaországi és sziléziai tanulók kerestek ott menedéket. A katolikus pompára emlékeztető luteránus szertartásokkal szembeni ellenszenvből fakadó kálvinisták iránti rokonszenv 1781 után cseh protestánsokat is elvezetett Sárospatakra, Debrecenbe, Pápára és más református magyar iskolákba, amelyek sokkal haladóbbak voltak, mint a konzervatív szlovák luteránus iskolák. A cseh tanulók magyar iskolában való tanulását nagyban elősegítették azok a Cseh- és Morvaországban működő magyar református lelkészek és tanítók is, akik a cseh tanulóknak a magyar iskolák alumnatusaiban és magyarországi rokonaiknál díjtalan ellátást biztosítottak, és részükre tandíjmentességet kértek az állami hivataloktól is, amelyek igyekeztek a cseh jobbágyfiúk magyarországi tanulmányait a lehető legnagyobb mértékben korlátozni. A cseh- és morvaországi magyar református lelkészek élénken résztvettek a cseh nép közt folytatott kulturális felvilágosító munkában. Ennél a
