Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
140 M. TBOJÂN Bereg megye területén tehát a Bereg megyei munkás-, katona- és paraszttanácson kívül (Beregszász székhellyel) megválasztották a beregi kerületi munkás-, katona- és paraszttanácsot Munkács székhellyel (ugyanolyan jogokkal, mint a megyei). A beregi kerületi tanácsot 1919. április 14-én választották meg a következő, ukránok lakta kerületek képviselői: alsóvereckei, szolyvai, felvidéki, latorcai, munkácsi, tiszaháti járás egyes községei és Munkács város. A kerületi tanács élén az 5 tagú beregi kerületi direktórium állott, Tangel József vezetésével. Ezzel egyidejűleg a beregi kerületi tanács 3 küldöttet választott a tanácsok országos kongresszusába és 12 küldöttet a ruszka-krajnai kormányzótanácsba. A községi, városi, járási, kerületi és megyei munkás-, katona- és paraszttanács választások lebonyolításável Bereg vármegye tanácsai tetemesen megerősödtek. A tanácsokat a végrehajtó (intéző) bizottságok és direktóriumok igazgatták. Bereg vármegye területén minden községi, városi, járási, kerületi és megyei tanács mint a proletárdiktatúra szerve működött. Igaz ugyan, hogy ebben az időben is megesett, hogy a tanácsok vezetőségébe ellenséges elemek is befurakodtak, és ott arra törekedtek, hogy a tanácsok működését a dolgozók érdekeivel ellentétes irányba tereljék. Például a felvidéki járás Bilke községének munkástanácsa elnöki tisztére Csucska István volt jegyző lett „megválasztva".12 8 A tanácsok végrehajtóbizottságainak és direktóriumainak megválasztásával kapcsolatban az alábbi pontatlanságokra lehetne felhívni a figyelmet. Először: M. F. Lebovics szovjet történész monográfiájában rámutat, hogy már a proletárforradalom első napjaiban megkezdődött a megyei, városi, járási és községi direktóriumok megalakulása.129 Hasonló véleményen van Hajdú Tibor magyar történész is. Igaz, ő azt állítja, hogy eleinte ideiglenes járási direktóriumok alakultak és csak később, a helyi tanácsokba való választások után alakult a 15 tagú járási végrehajtó bizottság és a három tagú járási direktórium.13 0 Egyik szerző sem hivatkozik valamiféle forrásra. Az egykorú okmányok figyelmes tanulmányozása viszont arra enged következtetni, hogy a helyi tanácsokba való általános választások lefolyásáig — eltekintve, hogy egyes járásokban járási munkás-, katona-és paraszttanácsok alakultak — járási direktóriumok vagy végrehajtó bizottságok nem létesültek. Ezzel kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy Magyarországon járási önkormányzat azelőtt nem volt. Bár a járási tanácsok megalakultak, a helyi tanácsokba való általános választások megtartása és a végrehajtó bizottságok létrehozása után a végrehajtó hatalom funkcióit a járásokban továbbra a járási szolgabírói hivatal gyakorolta, melynek élén a megyei direktórium által kinevezett járási politikai megbízott állott. Igaz, voltak esetek, amikor a járási politikai megbízott egyedül látta el direktórium feladatait. Például, többek között, Ung megye nagykaposi járásának politikai megbízottja.13 1 Voltaképpen minden rendeletet a járásban a járási szolgabírói hivatal nevében adtak ki két aláírással: a politikai megbizott és a szolgabíró aláírásával. 128 Uo. 709 f., 1. 1. 14 ügy, 2. 1. 129 M. Lebov : i.m. 104. 1. 130 Hajdú Tibor : i.m. 219. 1. l3 > KTÁL 172 f., 1. 1. 2322 ügy, 3. 1.
