Századok – 1964

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1379

1388 krónika rá, mindannyiunkat előrelendít a további kutatásban". Majd a szociáldemokrata párt részéről az 1890 — 1910 közötti agrárszocialista mozgalmakkal kapcsolatban elkövetett hibákkal foglalkozott: a kisbirtokosok számára nem volt mondanivalója, magára hagyta az aratósztrájkok idején a szegényparasztságot, s ezzel elvesztette a falu dolgozóinak támogatását. — Hozzászólásának második részében felhívta a történészek figyelmét a népi tudatban élő emlékezésekre. A történeti személyiségekkel kapcsolatban utalt arra, hogy életrajzuk megírásra vár, s nem egyszer igaztalan vádakkal illetik őket, pl. Szántó Kovács Jánosról sikerült bebizonyítania, hogy börtönbüntetésének letöltése után nem húzódott vissza az agrárszocialista mozgalomtól, hanem mindaddig tovább harcolt eszméiért, amíg 1902-ben az opportunista SzDP vezetőség ki nem záría sorai közül. Virágh Ferenc középiskolai tanár (Békéscsaba) hangsúlyozta az ellenforradalmi korszak és a felszabadulást követő évek történetét tárgyaló fejezetek kezdeményező voltát, és azt emelte ki, hogy a szerzők szintézist alkottak, noha nem igen támaszkodhattak analitikus résztanulmányokra. Saját helytörténeti kutatásai Békés megyére vonatkozólag igazolták a szerzők általánosító megállapításainak helyességét. Farkas József tanársegéd (Szeged) kiemelte, hogy a kötet íróinak az SzDP, a kommunista mozgalom, a burzsoá ideológia története kidolgozásának hiányosságai miatt hatalmas nehézségekkel kellett szembenézniük. Nagyobb súlyú elvi általánosítást, az agrárkérdésnek (földkérdésnek) elvi szempontból való bővebb tárgyalását igényelte volna. Kiss Dezső felszólalásával kapcsolatban megjegyezte, hogy az általa érintett kérdéscsoportok feldolgozása az egész magyar parasztság történetének megírását jelentette volna. Ehhez pedig még számtalan részlettanulmány megírására van szükség. Király István tud. kutató (Pécs) hozzászólásában Áchim Andrással s ezzel kapcsolatban a parasztpártok osztályjellegével, a parasztmozgalmak egységének kérdésével foglalkozott. Megemlítette, hogy szerinte a név helyes írása és kiejtése Áchim; személyével kapcsolatban pedig rámutatott arra, hogy politikai koncepciója (a parasztság különböző rétegeinek a nagybirtok elleni egyesítése) reális és helyes volt és hogy mindvégig kész volt a SzDP-vei való együttműködésre, s az nem rajta, hanem az SzDP vezetőségén bukott meg. Nyárády Mihály muzeológus (Nyíregyháza) megjegyezte, hogy Áchim családja a név mindkét változatát helyesnek tartotta. Kiss András Endre, a Békés megyei TIT kiküldötte felszólalásában a konferencia hasznosságát hangsúlyozta. Julius Mesaroè a konferencián megjelent szlovák történészek nevében méltatta annak eredményeit, kiemelve, hogy azok igen tanulságosak az igazában még csak most kibontakozó szlovákiai agrártörténeti kutatások számára. Főbb vonásaiban ismertette, is a szlovákiai agrártörténet helyzetét, ós feladatait. M. Somlyai Magda kandidátus azokról a problémákról beszélt, amelyeket tanulmányának megírása során meg kellett oldania, s indokolta az általa választott módszereket. Szakáts Kálmán válasza után a vitát Erdei Ferenc elnöki zárszavában foglalta össze. A megvitatott munkát elismerést érdemlő, alapozó munkának tartja, amely ugyan nem szintézis, de annak a kísérlete, s közérthető ismeretterjesztő jellege külön elismerést érdemel. A munkával kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy az egész parasztság vagy a szegényparasztság mozgalmainak története-e a cél. Véleménye szerint a parasztság politikai mozgalmai a Horthy-korszakban szélesebb népfront-keretben zajlottak le, bár ezen belül azonban nem homályosodtak el a paraszti osztályellentétek. A szerzők а tanulmányokban is helyesen szélesítették kutatásukat az egész parasztság története irányában. Ezt követeli meg mai politikánk is, mert történeti tudatot és szocialista perspektívát is úgy adhatunk a leghatásosabban, ha az egész parasztság szövetségi lehetőségeit ós az úri rezsim ellen folytatott harcát mutat juk be. A hozzászólásokra utalva rámutatott arra, hogy a kiemelkedő, történeti szerepet játszó paraszti egyéniségek kétfélék: munkásmozgalmi vezetők és demokrata, haladó paraszt vezérek; és az utóbbiak sem hanyagolhatók el, mert ez a történelem megcsonkítását jelentené. Befejezésül minél több, az egész parasztságra kiterjedő részmonográfia készítésének szükségességét emelte ki. Ezzel az ülés és a vándorgyűlés végetért. A tanári tagozat hírei 1964. augusztus 26 — 26-án Társulatunk tanári tagozata és a Munkaügyi Minisztérium Módszertani Intézete Egerben országos vándorgyűlést rendezett а szakközépiskolákban tanító történelemtanárok részére. Augusztus 25-én Unger Mátijás adjunktus-