Századok – 1964

Figyelő - Károlyi emlék-kiállítás a Legújabbkori Történeti Múzeumban (Stier Miklós–Vida István) 1361

figyelő 1365 állítsa." Horthy Magyarország társadalmi berendezését is fasiszta rendszernek tekintette. Annak osztályalapját azonban szintén helytelenül ítélte meg: ,,. . . a magyarországi fasizmus nem annyira a kisburzsoázia kifejeződése — mert az én országomban kisburzsoázia voltaképpen nem létezik —, hanem a kisnemességé, az úgynevezett dzsentrié, amelynek feudális hagyományai vannak. Ennélfogva Magyarországon a fasizmus fő eélja a félfeudalizmus visszaállítása, sőt egyesek odáig mennek, hogy a turáni ősapáik ázsiai szokásaihoz való visszatérést hirdetik." Károlyi a húszas évek végén, a harmincas évek elején több nagy utazásra vállalkozott. 1928-ban Mexikóiján a földreform, általában a mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozott. 1930-ban az Amerikai Egyesült Államokban előadói körutat tett. Legjelentősebb útja, amely számára a legnagyobb élményt jelentette, 1931-es szovjetunióbeli utazása volt. A ,,Vu" című francia lap megbízásából, feleségével együtt látogatták meg az akkor egyedülálló szocialista államot. Károlyit itt is elsősorban a mezőgazdaság, a kollektív gazdálkodás problémái érdekelték. Ezen utazásokról gazdag képanyag tájékoztatja a látogatókat. Károlyi később, 1934-ben mégegyszer járt a Szovjetunióban, erről azonban a kiállítás nem emlékezik meg. Szovjetunióbeli tapasztalatai komoly hatással voltak későbbi nézeteire. Ennek nyomán méginkább elmélyült kapcsolata a KMP-val is. A kommunisták tanácsára és segítségével írta meg 1938-ban legnevezetesebb brosúráját, a „Tiétek a föld !"-et, amelyet a párt Magyarországon illegálisan terjesztett. Ez a brosúra a kiállításon helyet kapott dokumentumok egyik legértékesebb darabja. Ebben az írásában Károlyi a földreform kérdésében marxista álláspontot foglalt el. Már korábban többször elmondotta, hogy az 1918-as földreformot sohasem tartotta végleges megoldásnak, csupán olyan kompromisszumnak, amelyet kedvező történelmi helyzetben tovább lehet fejleszteni, s elképzelései egy radikális földreform körül mozog-1 tak. Brosúrájában a nagybirtok kártérítés nélküli kisajátítása, a helyi földosztó paraszttanácsok vezetése alatt való kiosztása, a kisgazdák és kisiparosok uzsorakök sön- ésföldváltságtartozásainak eltörlése, a hűbéri adók, robotok és derestörvény megsemmisítése, tehát lényegében az agrárforradalom mellett foglalt állást. Azt vallotta, hogy ez a harc csak a munkásosztállyal való szövetségben, a kommunista párt vezetésével lehet sikeres. Mély emberségére jellemző, hogy amikor Horthyék Sallai, Fürst és Karikás letartóztatásával újabb gaztettre készültek, az elsők között sietett segítségükre. Európa haladó személyiségeinek egész sorát szólította fel, kérte támogatásukat, fáradságot nem ' kímélve utazott, szervezett. Sikerüli a haladó emigránsok segítségével némi pénzt összegyűjteni, s az ő felkérésére vállalta Jean Longuet, a francia szocialista párt egyik vezetője, i Marx unokája, hogy Pestre jön és ellátja az ügy védelmét. Sajnos, fáradozásai nem jártak sikerrel. Károlyi az emigrációban is hű maradt antimilitarizmusához. О maga Henri Barbusse ós Romain Rolland társaságában feleségével együtt a fasizmus és a háború elleni harc nemzetközi élvonalába tartozott. A kiállítás egyik szekrényében látható a Willy Münzenberg német kommunista újságíró által szerkesztett, a német fasizmus rémtetteit leleplező Barna Könyv egyik példánya, amelynek anyaggyűjtésében Károlyi és felesége is részt vett. Károlyiék figyelemmel kísérték a spanyol polgárháborút is. Érdekes az a dokumentum, amelyben a Franciaországba menekült s ott internáló táborba került spanyolországi magyar önkéntesek beszámolnak helyzetükről, ós Károlyi segítségét kérik. A harmincas évek második felében aggodalommal szemlélte a Szovjetunióban egymást követő koncepciós pereket. Mint azt Romain Rolland-hoz 1937 februárjában írott levele is mutatja, elítélte a sztálini önkény jegyében hozott ítéleteket, de hivatalosan sohasem nyilatkozott erről, mert féltette a Szovjetuniót és a kommunizmus ügyét, s a fő feladatnak a fasizmus elleni harcot tartotta. Számos, eddig kevéssé ismert dokumentumot tártak a látogatók elé a kiállítás rendezői Károlyinak a második világháború alatti tevékenységéről. A Károlyi-család ekkor már Angliában élt. Itt szervezte meg az Űj Demokratikus Magyarországért mozgalmat, amelynek ő lett az elnöke. A szervezet különösen Észak-Amerikában ért el eredményeket, ahol sok 1918 —19-os politikai emigráns telepedett le. A kiállításon megtekinthető levelek és egyéb dokumentumok arról tanúskodnak, hogy széles körű nemzetközi kapcsolatai voltak nemcsak az angol politikai körökkel, hanem a németek által megszállt országok Angliában megalakult kormányaival és szabad-bizottságaival is, elsősorban Benesókkel. Rendszeres összeköttetést tartottak a kommunista vezetés alatt álló Londoni Magyar Clubbal. A szervezet tevékenységének alapjául Károlyi politikai programja szolgált, amelynek főbb elveit — a kiállítás anyagába helyesen beválasztott —- „Nyílt Levél Jászi