Századok – 1964

Figyelő - Károlyi emlék-kiállítás a Legújabbkori Történeti Múzeumban (Stier Miklós–Vida István) 1361

figyelő 1361 nevelésügyet. Nyugat-Németországban azonban mindebből lényegében semmit sem valósítottak meg. A NATO hatalmak országai között rendezett kutató és pedagógus történész találkozónak az lett az eredménye, hogy a tanácskozások után született tankönyvekben nemzetköziségen NATO nemzetköziséget, Európán NATO-Európát, népek közötti testvériségen és szolidaritáson NATO-testvóriséget és szolidaritást, eggyé lett világon NATO- ós NATO ellenőrzés alatt álló világot értettek. Az előadó végül is amellett a történet tanítás mellett foglalt állást, amely bemutat ja és meggyűlölteti a társadalomnak a háborút előidéző erőit, amely megszünteti a militarista hagyományok dicsőítését, leküzdi a nemzeteket egymással szembeállító nacionalista eszméket, s amely az ifjúságot az emberi szolidaritás, a humanizmus szellemében, a tömegek, a történelem igazi formálóinak tiszteletére neveli. Kiemelkedőnek tartjuk még (Ír. Jency Endre egyetemi tanár előadását, amely sokoldalúan, széleskörű történelmi háttérrel mutatta be több tudomány, főleg a történelem, a közgazdaság- és az orvostudomány megállapításai alapján, hogy а háborúk milyen csapást jelentettek a népek közélelmezósére és egészségi állapotára. А XVI. századtól napjainkig tartó korszakokból vett példákkal igazolta, hogy minden háború alatt és után nagy tömegekre, sokszor országokra kiterjedő éhinséges esztendők sújtották az emberiséget. Rámutatott arra, hogy mind a gazdasági életben, mind az emberek egészségében rendkívül sokáig tart a gyógyulás folyamata. A háborúk ugyanis nemcsak a gazdasági viszonyok leromlását, az életszínvonal tartós alacsonyan maradását, az éhínséget hozták magukkal, hanem rendszerint hatalmás méretű járványokat is, amelyek azután tetézték a tragédiát. A múlt elszomorító, önmagukban is szörnyű példáit idézte fel Jeney Endre, s ezzel egyben érzékeltette egy esetleges jövendő háború irtózatos, minden képzeletet felülmúló pusztításait. Egy ma bárhol elindított háború az egész emberi faj végzetét jelentheti, mert olyan általános nukleáris háborúvá válhat, amely magát а természetet is denaturizálhatja, s az esetleg életben maradottak utódaiban 40 nemzedéken keresztül megnyilvánulnának genetikai ártalmai. „Ezért mondjuk, ' hogy a föld népei számára egzisztenciális jelentőségű a béke fenntartása" - fejezte be az előadó. A lezajlott tájkonferenciák sorozata egyrészt azt bizonyítja, hogy a tudósok tevékenységének újabb gazdag formái alakulnak az Országos Béketanács Tudományos Bizottsága fennállásának rövid két éve alatt, másrészt meg azt tanúsítja, hogy a tudományos dolgozók aktívan részt vesznek a magyar bókemozgalomban. Csak helyeselni tudjuk, hogy az Országos Béketanács a tudományos bekekonfe- eneiák anyagát kiadta, s ezzel lehetővé tette a nagyközönség számára, hogy tutlót aink békemegmozdulásának figyelemmel kísérése mellett tájékozódjék а legújabb udományos eredményekről a legkülönfélébb szaktudományok területén. Stier Miklós—Vida Istcán KÁROLYI EMLÉKKIÁLLÍTÁS A LEGŰJABBKORI TÖRTÉNETI MÚZEUMBAN Az első világháború óta felnőtt nemzedékek alig ismerik Károlyi Mihályt, az elmúlt félévszázad egyik kimagasló egyéniségét. A Horthy-rendszer kiátkozta. Népi demokráciánk — bár fennállásának első éveiben elismerte történelmi érdemeit — a személyi kultusz idején mégis elhallgatta azokat, s csak az utóbbi években próbáljuk megismertetni az igazi Károlyit. Előadások hangzottak el róla, cikkeket, egy-két kisebb tanulmányt írtak már történelmi szerepéről, s legutóbb — nagy hiányt pótolva — megjelent Károlyi Mihály válogatott írásainak kót kötete is. Ennek ellenére messze vagyunk meg attól, hogy Károlyi Mihály sokszínű egyéniségét, zökkenőktől nem mentes, de egészében mégis következetes életpályáját a maga teljességében marxista monográfia tárja a nagyközönség elé. Éppen ezért vállalkozott nemes feladatra a Legüjabbkori Történeti Múzeum, amikor a hozzáférhető dokumentumokból, Károlyi személyi tárgyaiból állandó kiállítást rendezett be. A gazdag anyag, az ízléses rendezés méltó emléket állít Károlyi Mihálynak. Elöljáróban azonban meg kell jegyeznünk azt is, hogy sajnos a kiállítás — kellő propaganda hiányában — eddig nem érhette el szóles körű ismeretterjesztő célját, mert viszonylag kis látogatottságnak örvend. Az első tablók Károlyi Mihály családjáról és ifjúkorából mutatnak be emlékekot. A gróf, aki 1875. március 4-én született, Magyarország egyik legrégibb nagybirtokos családjából származott. Keresztlevele, a családról s a szülői házról készült fényképek i dézik ezt a környezetet. Az ifjú Károlyi а család arisztokrata hagyományainak megfelelő evelésben részesült. Apja — amint azt kiállított végrendeletében láthattuk — azt n