Századok – 1964
Tanulmányok - Pražák; Richard: A református magyar értelmiség Cseh- és Morvaországban a cseh nemzeti megújhodás kezdetén 3
A REFORMÁTUS MAGVAI! ÉRTELMISÉG CSEH- ÉS MORVAORSZÁGBAN 5 A marxista történetírás még ma is adós a csehországi magyar református értelmiség türelmi rendelet utáni működésének átfogó, részletes monografikus feldolgozásával. Ez csak következetes levéltári kutatás alapján lesz lehetséges az eddigi irodalom eredményeinek kritikai figyelemhevétele mellett. A téma forrásanyaga viszonylag nagy mennyiségben maradt ránk. A megújhodás kora magyar—cseh kapcsolatainak tanulmányozása szempontjából ez a legnagyobb forrásanyag. De az anyag levéltárilag nincs teljes egészében rendezve, és egyenlőtlen arányban tartalmaz adatokat a magyar református értelmiség csehországi működésének különböző kérdéseire és különböző időszakaira vonatkozólag. Ez a rendezetlenség az eredményes munka komoly akadálya. Főképpen a cseh részre vonatkozólag áll ez a megállapítás, ahol pl. a cseh református egyházkerület fontos anyaga a mai napig sincs rendezve és a kutatás számára hozzáférhetetlen. Az egyetlen használható cseh protestáns levéltár a morva szuperintendentia fontos levéltára Prágában, amely a magyar református értelmiség türelmi rendelet utáni csehországi működésének megismeréséhez a legfőbb anyagot szolgáltatja. A magyarok ezen a téren jobban állnak, a szakmailag kitűnően vezetett kálvinista egyházi levéltárak közül ennek a problematikának tanulmányozása szempontjából a tiszáninneni sárospataki kerületi levéltár a legértékesebb, de fontos dokumentumok találhatók a budapesti, debreceni és pápai kerületi levéltárakban is. Ezt az anyagot a cseh- és morva-sziléziai guberniumnak a prágai központi levéltárban és a brünni Állami levéltárban levő fondjával s más közlevéltárak anyagával egészíthetjük ki.4 A magyar református értelmiség csehországi működése főleg a cseh nemzeti megújhodás első, a XVIII. század végéig terjedő szakaszára esett és átnyúlt a XlX. század első évtizedeire is. Az utolsó magyar református lelkipásztor, Mészáros Péter, Magyarországról 1813-ban érkezett Csehországba, ahol részben még működött a magyar református papok és tanítók első nemzedéke, mely egyes esetekben a XIX. század harmincas éveiig maradt ott. Tekintettel arra, hogy Cseh- és Morvaországban a református felekezetű protestánsok a türelmi rendelet kiadása után túlnyomórészt falun éltek, a magyar református értelmiség kivétel nélkül cseh falvakban és kisvárosokban működött, ahol szoros kapcsolatba került a falusi néppel. Ez az önmagában véve is fontos tény különös jelentőséget nyer az által, hogy a fennmaradt anyag lehetővé teszi ennek a kapcsolatnak olyan értelemben való követését, hogy belőle a népi rétegnek a magyar református lelkészekre és tanítókra gyakorolt alkotó aktivitása és eszmei hatása tükröződik vissza. Ezt a hatást jelentős mértékben azok a társadalmi viszonyok tették lehetővé, amelyek közt éltek. A radikálisabb, antifeudális irányú nézeteket főképpen a szegényebb, társadalmilag nyugtalanabb környezetben élő magyar református értelmiség körében találjuk meg (Valassko, Cseh-Morva fennsík). Ezzel szemben, ahol a falu osztálytagozódásában a gazdagabb paraszti rétegek voltak túlsúlyban (az Elba mentén, Dél-Morvaországban), ott a magyar papok és tanítók közt is sokkal több a konzervatív és a feudális rendszerhez hű elem. 4 A levéltári anyagból a legértékesebb: A morva egyházkerület levéltárában Prágában (a továbbiakban AMS Prága) a morvaországi magyar reformât us lelkészek levelei Blazsek Mihályhoz, a tiszáninneni református egyházkerületi levéltárban (a továbbiakban TIREKL Sárospatak) Szalay Sámuel szuperintendens 1782-i naplója, 1782— 1787. évekből való levelezése, továbbá a sárospataki, debreceni és pápai kollégiumok levéltárában a szubszkripciós könyvek.
