Századok – 1964

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1327

FOL YÓIR ATSZEMLE 1347 nyék hatására, 1848. március 25-én vették fel programjukba a jobbágyfelszabadítást, de csak általános megformulázásban, s nem adtak kidolgozott, teljes agrárprog­ramot. A bánhoz és a saborhoz intézett paraszti petíciók bizonyos részletkérdések (erdő- és legelő-kérdés, a iura regalia minora problémája) megoldását sürget­ték, a mélyebb szociális és agrárproblé­mákat nem érintették, a nemzeti politikai kérdésekkel szemben pedig teljes érdekte­lenséget tanúsítottak. A sabor agrárvitá­jában egy konzervatív, egy liberális és egy radikális irányzat csapott össze, s a hatá­rozat az illír többség által képviselt liberá­lis álláspontot fejezte ki. Bár e határozat­nak nem volt radikális demokratikus jellege, mégis többet adott a parasztok­nak, mint a magyar országgyűlés, elma­radt azonban mind a román ós a szlovák program radikalizmusa, mind a cseh és német radikálisok álláspontja mögött. A többek által a radikális-demokratikus baloldal orgánumainak tekint,ett Slavenski Jug és Pucki Prijatelj című lapok sem mentek túl a paraszt.kérdésben a sabor liberális szellemű határozatán, s csak nem­zeti-politikai szempontból voltak radikáli­sabbak az illír többségnél. A szerző végül megállapítja, hogy az 1848-as horvát moz­galomban a nemzeti és a szociális tényezők nem fedték egymást, sőt egyre inkább eltávolodtak egymástól és ellentétbe kerül­tek. 1848 őszén és 1849-ben a falu radikali­zálódása folytatódott, nem mutatkozott azoirban ennek megfelelő jelenség a nem­zeti párt, ós a polgári értelmiség politiká­jában. — A szám a továbbiakban két elő­adás szövegét közli, amelyek az 1962 decemberi oxfordi nemzetközi történész konferencián hangzottak el: JOVAN MAR­JANOVIC: Nagybritannia és a nemzeti fel­szabadító mozgalom Jugoszláviában 1941 — 1945 (31 —42. 1.) és F. W. DEAKIN: Britan­nia és Jugoszlávia 1941 — 1945 (43 — 58. 1.). — MILKO Kos a szlovének feudalizmus­kori történetére vonatkozó anyagokat ismerteti, amelyek az osztrák és német levéltárakban találhatók (59—67. 1.). — A vita rovatban NADA KLAIC és BOGO GRAFENAUER ismertetik és bírálják Ju. V. Bromlej könyvét az 1573. évi horvátországi parasztfelkelésről (68 — 87. 1.). — K. LE MOUVEMENT SOCIAL 1963. okt,­dec. sz. — A szám teljes egészében a szo­cializmus és a gyarmati kérdés 1914 előtti összefüggésének van szentelve. M. REBÉ­RIOTJX és G. HAUPT: Az Internacionálé álláspontja (7 — 37. 1.) c. cikkükben először is megkísérlik periodizálni az Internacio­nálé felfogásának alakulását. Az első periódust 1904—1905-ben zárják (az erős szocialista pártok kialakulásánál, a gyar­mati válságok élesebb jelentkezésénél). A második periódus szerintük az 1906 — 1908-as éveket öleli fel, amikor a tradicio­nális antikolonialista szemlélet visszaszo­rul. A harmadik szakasz kezdete 1908, helyesebben 1910, amikor új forradalmi erjedés kezdődik a gyarmatokon ' is. Ezt követően a szerzők rámutatnak, hogy míg korábban a felszínen a szocialistákat az antikolonialista egység jellemezte, a különbségek ekkor is megvoltak, másfelől az elutasítás túlságosan plátói, doktrinér volt, kevés konkrét ismeretet tükrözött. A szerzők nyomon követik azokat a módo­sulásokat, amelyek az Internacionálé egyes kongresszusain, illetőleg az egyes lényege­sebb szerepet játszó pártok történetében végbementek. A tanulmány finom elemzést ad a reformista szocialista vezetők részéről hirdetett „kultúrmissziós" elképzelés hit­vallói közötti jelentős eltérésekről, s jelzi, hogy a reformisták hirtelen felsorakozása Stuttgartban és utána miként váltott ki baloldali, antikolonialista visszautasítást. A cikknek az elemzéseken túl az a legna­gyobb értéke, hogy igen értékes elsőrendű archivális anyagot közöl, illetőleg ezek bőségére hívja fel a figyelmet, amely tájékoztatót ad egy teljesen feltáratlan vagy elfelejtett területről: az Internacioná­lénak a gyarmati népekhez fűződő kapcso­latairól. A szerzők rávilágítanak a kínai kapcsolatokra, amelyek legélénkebbek Szun Jat-szennel voltak, akitől ekkoriban cikket is közölnek. A szerzők foglalkoznak az iráni szocialista sejtek megalakulásának kezdeteivel, itt Baku szerepét hangsúlyoz­zák. Ugyancsak megvizsgálják a szocialista eszmének Törökországban történő jelent­kezését. Mindezeknél a szerzők az egykori kiadványokon túlmenőleg adataikat a Nemzetközi Szocialista Irodához érkező jelentésekből, ezen belül Huysman titkár levelezéséből merítették, s ennek alapján hangsúlyozzák, hogy a gyarmati népekhez fűződő kapcsolatok sokkal elevenebbek voltak, mint azt eddig gyanítani lehetett. Érdekes, hogy India viszonylag nagyon kevés helyet kapott e levelezésben, viszont Indonézia annál többet — amiről eddig jóformán semmit sem lehetett tudni. Mindennek alapján megalapozatlannak te­kintik azt az ítéletet, miszerint az Inter­nacionálé 1914 előtt nem tulajdonított jelentőséget a gyarmati kérdésnek. — F. BEALEY, a Keele-i egyetem professzora: A labouristák és a búr háború (39 — 70. 1.) felvázolja politikai háttérként a toryk és valamivel részletesebben a liberálisok fel­fogását, a liberális párton belül megmutat­kozó három csoportosulást. Megjelöli a kor angol munkásmozgalmi csoportosulásait,

Next

/
Thumbnails
Contents