Századok – 1964
Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1327
FOL YÓIR ATSZEMLE 1347 nyék hatására, 1848. március 25-én vették fel programjukba a jobbágyfelszabadítást, de csak általános megformulázásban, s nem adtak kidolgozott, teljes agrárprogramot. A bánhoz és a saborhoz intézett paraszti petíciók bizonyos részletkérdések (erdő- és legelő-kérdés, a iura regalia minora problémája) megoldását sürgették, a mélyebb szociális és agrárproblémákat nem érintették, a nemzeti politikai kérdésekkel szemben pedig teljes érdektelenséget tanúsítottak. A sabor agrárvitájában egy konzervatív, egy liberális és egy radikális irányzat csapott össze, s a határozat az illír többség által képviselt liberális álláspontot fejezte ki. Bár e határozatnak nem volt radikális demokratikus jellege, mégis többet adott a parasztoknak, mint a magyar országgyűlés, elmaradt azonban mind a román ós a szlovák program radikalizmusa, mind a cseh és német radikálisok álláspontja mögött. A többek által a radikális-demokratikus baloldal orgánumainak tekint,ett Slavenski Jug és Pucki Prijatelj című lapok sem mentek túl a paraszt.kérdésben a sabor liberális szellemű határozatán, s csak nemzeti-politikai szempontból voltak radikálisabbak az illír többségnél. A szerző végül megállapítja, hogy az 1848-as horvát mozgalomban a nemzeti és a szociális tényezők nem fedték egymást, sőt egyre inkább eltávolodtak egymástól és ellentétbe kerültek. 1848 őszén és 1849-ben a falu radikalizálódása folytatódott, nem mutatkozott azoirban ennek megfelelő jelenség a nemzeti párt, ós a polgári értelmiség politikájában. — A szám a továbbiakban két előadás szövegét közli, amelyek az 1962 decemberi oxfordi nemzetközi történész konferencián hangzottak el: JOVAN MARJANOVIC: Nagybritannia és a nemzeti felszabadító mozgalom Jugoszláviában 1941 — 1945 (31 —42. 1.) és F. W. DEAKIN: Britannia és Jugoszlávia 1941 — 1945 (43 — 58. 1.). — MILKO Kos a szlovének feudalizmuskori történetére vonatkozó anyagokat ismerteti, amelyek az osztrák és német levéltárakban találhatók (59—67. 1.). — A vita rovatban NADA KLAIC és BOGO GRAFENAUER ismertetik és bírálják Ju. V. Bromlej könyvét az 1573. évi horvátországi parasztfelkelésről (68 — 87. 1.). — K. LE MOUVEMENT SOCIAL 1963. okt,dec. sz. — A szám teljes egészében a szocializmus és a gyarmati kérdés 1914 előtti összefüggésének van szentelve. M. REBÉRIOTJX és G. HAUPT: Az Internacionálé álláspontja (7 — 37. 1.) c. cikkükben először is megkísérlik periodizálni az Internacionálé felfogásának alakulását. Az első periódust 1904—1905-ben zárják (az erős szocialista pártok kialakulásánál, a gyarmati válságok élesebb jelentkezésénél). A második periódus szerintük az 1906 — 1908-as éveket öleli fel, amikor a tradicionális antikolonialista szemlélet visszaszorul. A harmadik szakasz kezdete 1908, helyesebben 1910, amikor új forradalmi erjedés kezdődik a gyarmatokon ' is. Ezt követően a szerzők rámutatnak, hogy míg korábban a felszínen a szocialistákat az antikolonialista egység jellemezte, a különbségek ekkor is megvoltak, másfelől az elutasítás túlságosan plátói, doktrinér volt, kevés konkrét ismeretet tükrözött. A szerzők nyomon követik azokat a módosulásokat, amelyek az Internacionálé egyes kongresszusain, illetőleg az egyes lényegesebb szerepet játszó pártok történetében végbementek. A tanulmány finom elemzést ad a reformista szocialista vezetők részéről hirdetett „kultúrmissziós" elképzelés hitvallói közötti jelentős eltérésekről, s jelzi, hogy a reformisták hirtelen felsorakozása Stuttgartban és utána miként váltott ki baloldali, antikolonialista visszautasítást. A cikknek az elemzéseken túl az a legnagyobb értéke, hogy igen értékes elsőrendű archivális anyagot közöl, illetőleg ezek bőségére hívja fel a figyelmet, amely tájékoztatót ad egy teljesen feltáratlan vagy elfelejtett területről: az Internacionálénak a gyarmati népekhez fűződő kapcsolatairól. A szerzők rávilágítanak a kínai kapcsolatokra, amelyek legélénkebbek Szun Jat-szennel voltak, akitől ekkoriban cikket is közölnek. A szerzők foglalkoznak az iráni szocialista sejtek megalakulásának kezdeteivel, itt Baku szerepét hangsúlyozzák. Ugyancsak megvizsgálják a szocialista eszmének Törökországban történő jelentkezését. Mindezeknél a szerzők az egykori kiadványokon túlmenőleg adataikat a Nemzetközi Szocialista Irodához érkező jelentésekből, ezen belül Huysman titkár levelezéséből merítették, s ennek alapján hangsúlyozzák, hogy a gyarmati népekhez fűződő kapcsolatok sokkal elevenebbek voltak, mint azt eddig gyanítani lehetett. Érdekes, hogy India viszonylag nagyon kevés helyet kapott e levelezésben, viszont Indonézia annál többet — amiről eddig jóformán semmit sem lehetett tudni. Mindennek alapján megalapozatlannak tekintik azt az ítéletet, miszerint az Internacionálé 1914 előtt nem tulajdonított jelentőséget a gyarmati kérdésnek. — F. BEALEY, a Keele-i egyetem professzora: A labouristák és a búr háború (39 — 70. 1.) felvázolja politikai háttérként a toryk és valamivel részletesebben a liberálisok felfogását, a liberális párton belül megmutatkozó három csoportosulást. Megjelöli a kor angol munkásmozgalmi csoportosulásait,