Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1303

1324 FOLYÓIR ATSZEMLE tervanyag sokféle kutatási szempontból kiválóan értékes voltára hívja fel a figyelmet. — V. KTISZATÁJ. XVT1I. évf. (1964) 2., 3. sz.: PÉTER LÁSZLÓ Móra Ferenc a forradalmakban című cikke egy nagyobb tanulmány részlete az író halálának 30. évfordulója alkalmából. Főbb megállapításaiban eltér Földes Anna (1956) és Vajda László (1952) e kérdésben elfoglalt álláspontjától. A cikkíró szerint Móra világnézeti fejlődése egyenesebben és gyorsabban haladt a csúcs, a proletárforradalom igenlése felé, mint Juhász Gyuláé. Móra már 1918. december 8-án ,,szocialistá"-nak vallja magát, míg Juhász csupán 1919 februárjában jut el erre az álláspontra. De ha Juhász fejlődése a szocializmus felé lassúbb és egyenetlenebb, ugyanakkor mélyebb is. Míg Móra már az 1919. április 14-ével kezdődő és május 8-ával betetőződő fordulattal visszacsúszott a szocializmus álláspontjáról a polgári radikalizmusóra, Juhásznál csak később következett be a fordulat, s ő a „szocializmustól akkor sem a polgári radikalizmusig, hanem csupán a szociáldemokráciáig hátrál". — 3. SZ.: RLTSZOLY JÓZSEF Ismeretlen Karikás Frigyes dokumentumok címmel közli annak, a Karikás után 1920-ban Cerruti olasz királyi biztos kérésére lefolytatott, egyébként sikertelen nyomozásnak az Országos Levéltálban levő anyagát, amely a magyar forradalmár olasz és olaszországi forradalmi kapcsolatait lett volna hivatva felderíteni. A dokumentumok a nyomozás puszta tényén kívül néhány értékes adatot szolgáltatnak a forradalmár író életrajzához. — MARKOVITS GYÖRGYI Üldözött költészet című, megjelenés előtt álló művéből a Radnótipör anyagát ismerteti. Radnóti Újmódi pásztorok éneke c. verskötetét a budapesti királyi ügyészség elkoboztatta, s szerzőjét — Sik Sándor szakvéleménye ellenére — kétrendbeli vallásgyalázás címén 8 napi felfüggesztett fogházra ítélték. — (Ugyanebben a számban kapunk hírt az egyik legjobb jugoszlávai magyar irodalmi esszéíró. Bori Imre Radnóti Miklósról szóló, eredeti elemzőkészséggel és önálló ítélőerővel megírt doktori értekezéséről, amely minden bizonnyal nagy vitát fog kiváltani a magyar irodalomtörténészek körében.) — 4. sz.: MARKOVITS GYÖRGYI Betiltott művek borítólapjairól című közleménye újabb részlet készülő könyvéből; ezúttal olyan tiltott könyveket mutat be, melyeknek borítólapjait Pór Bertalan, Vértes Marcell, Dési-Huber István, Hincz Gyula, Tihanyi Lajos, Derkovits Gyula és Biró Mihály művészi munkái díszítik. — X~gyanő az 5. számban Két vers rendőrségi jelentések tükrében c. közlésében egy 1934. szeptember 9-i, a Forradalmi Irodalom Nemzetközi Szövetségének (Litintern) tevékenységével foglalkozó rendőrségi jelentésből Radnótikét versére vonatkozó megállapításokat idéz; a jelentés Radnótit is a munkásosztály ügyét szolgáló költők közé sorolja — A 6. szám Szocialista örökségünk rovatában M. PÁSZTOR JÓZSEF A költő és illusztrátora címmel közli Radnóti Miklós és egy fiatal proletár művészházaspár, az S. Szőnyi házaspár barátságának és alkotó együttműködésének dokumentumait: Radnóti dedikált könyveit, Splitből küldött üdvözlőlapját és mindenekelőtt Radnótinak a Gárda c. baloldali irodalmi és kritikai szemlében megjelent Hatszemközt a proletárfestővel, aki nappal nem festett soha c. riportját. — H. SZABÓ IMRE egy ismeretlen Bajcsy-Zsilinszky-levelet közöl. Az 1937. évi makói terrorválasztások után a kisebbségben maradt ós Népfrontba tömörült ellenzéki pártok, a Kossuthpárt, a szociáldemokrata párt és a kisgazdapárt Bajcsy-Zsilinszky Endrét akarták megnyerni képviselőjelöltjüknek. Ő ugyan fizikai, lelki és anyagi állapotára való tekintettel elhárította magától a felkérést, de ugyanekkor a hígcsekélyebb két -séget sem hagyta politikai állásfoglalását illetőleg. „Én legjobban szeretnék fegyvert fogni a magyar néppusztító mai gyalázatosság ellen, de nincs kivel" — írja H. Szabó Imrének. (A levél datálása helyesen nyilván 193S. jan. 25.) - B. B. UJ ÍRÁS. VII. évf. (1964) 1, 2. sz. : Sós ENDRE Ignotus című cikkében a Nyugat, híres főszerkesztője életének néhány érdekes és jellemző epizódját eleveníti föl, s egyben portrét rajzol Ignotusról, — mint nevezi: a maga korának Kazinczyjáról. Hangsúlyozza, hogy Ignotus versei, novellái, tárcái, kritikái, esztétikai és politikai cikkei, útirajzai, aforizmái bizvást megérdemelnének egy vaskos gyűjteményes kötetet, ám irodalomtörténeti szerepe: az új, modern városi irodalom polgárjogáért, íróinak: Adynak, Babitsnak, Móricznak, József Attilának elismertetéséért vívott harca fölébe magasodik irodalmi alkotásainak. Az irodalmi téren szinte tévedhetetlen író azonban politikai kérdésekben — pl. Andrássy pluralitásos választójogának támogatásával, a militarista propagandával a háború elején, az 1918-as forradalom idején produkált fél-megoldásaival, a fasizmus bizonytalan megítélésével, az abesszin háború igazolásával stb. — gyakran elcsúszott. A munkásság és a haladó polgárság összefogásának gondolatához is csupán Hitler európai vérengzései után jutott el. Habár elméletileg sohasem