Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1303

FOL YÓIR ATSZEMLE 1325 tudott szakítani a polgársággal, élete alkonyán hazájában a munkásosztály nagy tetteit látva közel jutott a proletariátushoz. — 3.sz.: VIGH KÁROLY' Károlyi Mihály -nak életművéről ír. Kiemeli Károlyinak az emigrációban elért nagy ideológiai és politikai fejlődését, a kommunista mozgalom elveihez és stratégiai célkitűzéseihez való fokozatos közeledését, a más álláspontokon levőkkel (így pl. az USA demokráciához húzó Jászi Oszkárral) szemben követett, az elvi szilárdságot baráti hangnemmel párosító humanista vita-morálját, az irodalom kérdéseiben tanúsított elvhű magatartását, amely elvezette őt Petőfitől és Adytól Romain Rolandig, Barbusse-ig, a két Sinclairig és Dreiserig. — DIÓSZEGI ANDRÁS három levelet közöl Gábor Andor hagyatékából. Közülük az író kettőt édesanyjának, egyet valamelyik pozsonyi lapszerkesztőnek írt 1919 augusztusában — szeptemberében, hathetes budapesti vizsgálati fogsága idején. A levelek nemcsak a fehérterror börtöneinek pokoli világáról adnak szinte kafkai atmoszférájú és mégis hiteles képet, hanem fontos adalékot Gábor Andor egyes műveinek keletkezéséhez is. — B. B. ' VALÓSÁG. (1964) évf. 2. sz.: VEKERDI LÁSZLÓ Jegyzetek a tudomány-történetírás újabb irányairól e. cikkében egyetlen kérdéskomplexum, a Galilei pisai kísérletére vonatkozó ismertetések és értelmezések vizsgálata útján mutatja be és I bírálja a különböző korokban művelt tudománytörténet szemléletének fő vonásait és hiányait. Munkájában arra a következtetésre jut, hogy a tudományos eredmények helyes értelmezéséhez olyan komplex módszerre van szükség, amely a XX. kongresszus óta a Szovjetunióban tört magának utat, s mely az elméletek eredeti struktúrájának megőrzése mellett ezeket genezisükben fogja fel, hozzákapcsolva őket a megfelelő kor társadalmi és gazdasági adottságaihoz és összevetve a kor természetfilozófiai világnézetével. — BENEDEK ISTVÁN Lamarck és kora c. közleménye a XIX. század természettudósaival kapcsolatos korunkbeli tévedések és ferdítések ellen emel szót. Rávilágít a köztudatban Darwinról, Lamarckról, Buffonról, Goetheről. Erasmus Darwinról, Cuvierről stb. élő elképzelések hamis voltára ós röviden kijelöli a nevezettek, elsősorban Lamarck valódi tudománytörténeti helyét. — 4. sz.: MÁRKUS GYÖRGY tanulmánya Marx fiatalkori művei és napjaink természettudománya címmel elutasítja a polgári szerzők hamisításait a fiatal Marx munkáit (1839—1845 v. 46) illetően; egyes marxista . filozófusokkal szemben pedig, akik ezeket az alkotásokat igyekeznek bizonyos mértékig perifériára tolni, az említett művek tanulmányozásának fontosságát hangsúlyozza. Indokolja ezt elsősorban azzal, hogy Marxnak élete további szakaszában nem volt módja filozófiai és társadalomfilozófiai nézeteinek rendszeres és részletes kifejtésére, míg e korábbi dolgozatokban 1843-tól. Marx materialistává ós kommunistává válásától kezdődően számos — később is fenntartott — gondolatának alapos kifejtésével találkozhatunk. A szerző röviden ismerteti a fiatal Marx gondolati rendszerét az ember természeti ós társadalmi helyének, tudatának és e tudat alakulásának, az ember társadalmiságának és e társadalmiság időbeliségének, valamint az ember „elidegenedésének" fogalmaira nézve. Végezetül hangoztatja, hogy e fiatalkori művek általános történelemfilozófiai fejtegetéseinek tanulmányozását különösen aktuálissá és szükségessé teszi a közelmúlt személyi kultusza által kialakított dogmatikus történelmi-társadalmi felfogás leküzdésének helyes igénye. — 5. sz. : HEGEDŰS ANDRÁS A szocialista társadalom strukturális modellje és a társadalmi rétegződés c. cikke rámutatva arra, hogy a szocialista társadalom jelenségeit éppen úgy nem lehet megérteni a társadalmi tagozódás ismerete nélkül, mint a megelőző osztálytársadalmakét, sorra veszi a lehetséges csoportosítási ismérveket, s ezek alapján elemzi a hazánkban kialakult társadalmi struktúrát. Az általa használt elemek a következők: tulajdonviszony (állami, szövetkezeti, magán), munkamegosztásban elfoglalt hely (szellemi, fizikai dolgozók ós ezek alcsoportjai), műveltségi szint (iskolai végzettség szerint), jövedelem, népgazdasági ág (mezőgazdaság, ipar, építőipar, közlekedés, kereskedelem, egyéb). — BÁRCZI GÉZA Hol tart a magyar nyelvtudomány c. összefoglalásában a nyelvtudomány felszabadulásunk óta elért eredményeit, színvonalát elemzi és rámutat az előtte álló feladatokra. — 0. M. VILÁGOSSÁG. (1964) évf. 2. sz. : HAHN ISTV ÁN A görög felvilágosodás valláskritikája című tanulmányában azt a folyamatot vizsgálja, melynek során az emberi gondolkodás az i. е. V. század kezdetétől elsősorban Athénben kibontakozó gazdasági, társadalmi, politikai átalakulás hatására a természettudományok után a filozófiát, a történetírást, a drámát, az orvostudományt és a képzőművészetet is hatalmába keríti, s ezzel teljesen elvilágiasodik. Sajnos, a görög szellem e csodálatos kivirágzásának különböző okok folytán nem lett folytatása, s újból erőre kaptak az idealista és vallásos világnézet erői. — 26 Századok 1964/5—6.