Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1303

FOLYÓIKAT!ÍZEMLE 1323 JÓZSEF Újabb Berzsenyi dokumentumok a kaposvári Állami Levéltárban elmen Bei'zse -nyi Dániel három gazdasági tárgyú levelét közli, valamint néhány, Berzsenyi utóéletére (Somogy megyének „Berzsenyi koszorú" név alatt irodalmi díj létrehozását célzó tervére) vonatkozó dokumentumot ismertet. — 4. sz. : KISLÉGI NAGY DÉNES AZ ifjú Engels verseiből címen Engels 1833 és 1840 között (13—20 éves korában) írt vegyes tárgyú verseit közli ill. ismerteti. — RÉZ PÁL Németh Andor emlékirataiból címen a hányatott életű íróról (aki egy ideig a Csillag szerkesztője is volt) emlékezik meg és franciaországi tartózkodására és az első világháború alatt itt történt internálására vonatkozó feljegyzéseit közli. — 5. sz. : OTTÓ FEBENC József Attila-emlékek e. alatt a költővel versei megzenésítése során kialakult kapcsolatára emlékezik: újabb s egyes részleteiben jellemző adatok, ezek egyrészt a költő mindennapjaira, másrészt a megzenésített versek fogadtatásának történetéhez, valamint József Attila állásfoglalására Bethlehemi pásztorok c. verse vallásosabb színezetűvé alakításával szemben. — VOLLY ISTVÁN Sebestyén Gyulára, a dunántúli regős énekek gyűjtőjére emlékezik születése 100 éves fordulóján; felelevenítve egy múlt századi regölés kópét s utalva a regős dallamoknak a legújabb kutatás szerint zeneileg a finn—ugor sámándalokkal való közvetlen kapcsolatára s a verselésükben fenntartott Árpádkori rímtelen versre. — BÁRDOSI NÉMETH JÁNOS Az irodalmi társaságok szerepéről címen a szombathelyi Faludi Társaságnak és a pécsi Janus Pannonius Társaságnak a Horthy-korszakban betöltött pozitív szerepét értékeli a kor sivár vidéki kultúrviszonyai között, néhány apró jellegzetes példát elevenítve fel a szombathelyi társaság munkájáról. — 6. sz.: SYPOSS ZOLTÁN Gyóni Géza világháború előtti katonáskodása címen a költő 1909. évi, a balkáni háborús feszültség alkalmából történt katonáskodása alatt sógorához intézett leveleiből közöl részleteket: a költő portréját kiegészítő vonásaik mellett e levelek egy érzékeny lélek és jó megfigyelő- és kifejezőképességű személy szemével meglátott képet adnak a kor közkatonájának életéről. — W. É. KORTÁRS. 8. évf. (1964) 1. sz.: Kiss KÁROLY Négy nehéz nap címen (a négy nap: 1932. júl. 26 — 29.) ad közre egy részletet emlékirataiból a budapesti büntetőtörvényszéken történt elítéltetéséről és Sallai és Fürst kivégzéséről. — 2. sz.: FÁBRY ZOLTÁN Gaál Gábor címen ír rövid visszaemlékezést az 1926-ban alapított Korunk c. kolozsvári marxista folyóirat szerkesztőjéről. Fábry Gaál csehszlovákiai munkatársa volt. — E. FEHÉR PÁL Gaál Gábor példája címen bővebben méltatja Gaál működését és a Korunk jelentőségét. A folyóirat a marxizmus álláspontját közvetítette olvasóihoz — akiknek zöme a munkásság sorából került ki — a politikai, irodalmi, elméleti kérdések területén; szembehelyezkedett a totális háborúval, a nacionalizmus tombolásával. Vállalta a közép-európai népek egymással való megismertetésének feladatát, megkísérelte közöttük a megértés kimunkálását. A felszabadulás után Gaál Gábor indította meg az Utunk c. folyóiratot. — 3. sz.: BALOGH EDGÁR Vázlat Gaál Gáborról, FORBÁTH IMRE Levél Gaál Gáborról, HARASZTI SÁNDOR Gaál Gábor a szerkesztő című visszaemlékezései — valamennyien munkatársai voltak — további oldalakról világítják meg Gaál kommunista ég irodalomszervező tevékenységét. BALOGH EDGÁR Gaál ós a Korunk ez évekbeli kapcsolataról, a lap ekkori állásfoglalásairól szól. A Korunk már ezekben az években négy ország (Románia, Magyarország, Csehszlovákia, Jugoszlávia) ós az emigráns magyar szórványok számára a legfőbb politikai és irodalmi kérdésekről adott marxista igényű tájékoztatást. Szerepe volt a román antifasiszta népfront megteremtésében is. HARASZTI SÁNDOR Osvát Ernővel hasonlítja össze Gaált, s néhány mozzanatot ismertet a Korunk életéből. — 4. sz.: RUFFY PÉTER: Egy arc emléke címen emlékezik Gaál Gábor emberi egyéniségére. MÁRIA BÉLA, a Korunk római munkatársa Levél Gaál Gáborról címen közöl néhány adatot Gaállal való kapcsolatáról. — VÉRTES GYÖRGY Moszkvai szobrom nyomában címen az 1934 januárjában a SzDP keretében megalakult Szocialista Képzőművészek Csoportja történetének egy érdekes epizódját mondja el: a csoport kommunista sejtje (Ustor álnéven dolgozó) tagjának, a kiváló tehetségű Mészáros László szobrászművésznek 1935-ben a Szovjetunióba történt emigrálását és az a körül támadt bonyodalmakat. (Mészáros később a személyi kultusz áldozata lett.) — W. E. MŰEMLÉKVÉDELEM. VIII. évf. (1964) 1. sz.: BENDEFY LÁSZLÓ—PATAKI VIDOR Rejtett kincsek levéltárainkban c., számos képpel illusztrált cikke részint a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet, a Mezőgazdasági Múzeum és a Vízügyi F'őigazgatóság által az Országos Levéltár térképanyagában elindított vízépítéstörténeti kutatásokról számol be, részint általában a levéltárakban nagy számmal található XVITT XIX. századi térkép- és