Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1303

1322 F0I.YÓIR ATSZEMLE bail Révész kiemeli magatartásának gazdag birtokosnemesi osztályhelyzetéből származó ellentmondásait, — de mindvégig törhetetlen harcát a teréziánus és részben még a jozefinizmusban is megfigyelhető bécsi ellenreformációs törekvések ellen (s ennek során az udvarnak Domokos ellen cseppet sem válogatósan alkalmazott eszközeit), s e harcán át egy (elsősorban a debreceni fejlődésben megtestesülni látszó) hazai talajú, sajátos polgári fejlődés biztosítására irányuló törekvéseit. Végül kéziratban maradt Télémaque-fordításának elemzésén át gondolkodásában a felvilágosult és konzervatív elemek sajátos keveredését mutatja be. — 2. sz. : LUKÁCSY SÁNDOR Táncsics Mihály elfelejtett cikkei címen a lapjától a reakciós sajtótörvény folytán megfosztott Táncsics 1849. III. 27-ón a Tiszavidéki Újságban s VII. 21-én és 28-án a Szegedi Hírlapban megjelent cikkeit közli. Az első cikk a császáriak 1849 elején történt előrenyomulásuk során célzatosan terjesztett Ígéreteinek hatására ingadozóvá vált, főleg kispolgári elemekhez szól: Magyarország csak a szabadság kivívása után fejlődhet ki teljesen — fejtegeti benne. A két szegedi cikk egyike a népfelkelésre buzdít (Táncsics ilyen fellépésének jelentőségét jól mutatja ki Ludasi Mór egy nappal később kelt, a kommunistának vádolt Táncsics szavának a nép előtt nagy súlyát kiemelő, itt szintén idézett cikke), de hangsúlyozza azt is, hogy a nép részvételének előfeltétele a hűbéri maradványok és a regálék eltörlése. A másik -sjzegedi cikkben igen jellemzően fejti ki egyenlőség-felfogását, ellenfeleinek rágalmaival szemben. 3. sz.: JULOW VIKTOR Doktor Földi János c. cikke jó portrét ad kora egyik legkülönb, rendszeresen dolgozó magyar polihisztorának ,,a nemzeti művelődés belső logikája diktálta" életművéről. Földit, a nyelvészt és az irodalmi embert az irodalom szinte csak annak technikai-nyelvi bázisa felől s mint a nemzeti művelődés alapvetése érdekli: ilyen irányú nyelvészi munkássága (főleg a Debreceni Grammatika) azonban már Csokonai út ját egyengeti. A felvilágosodást is elsősorban a hazai viszonyokra alkalmazszemléli. Természettudományos világnézete (melyet legjobban Állattana tükröz) már erősen deista, s igen merész felfogású abban, hogy az ember fizikai lényét az állatvilág részeként, a fauna rendszertanába illesztve tárgyalja. E műve és az általa képviselt világnézet nagy hatásához nyelvének bámulatos közértbetősége is hozzájárult. — 4. sz.: VÉRTES GYÖRGY A MIKSZ-ről című cikkében a Művészek, rók, Kutatók Szövetkezetének, ennek az 1939-ben antifasiszta Népfront tömörülésként létrejött szövetkezetnek történetét ismerteti. A Teleki-kormánynak a Magyarországi Munkásegyesületek Szövetsége keretébe tartozó összes egyesülés ellen indított támadása folytán a haladó értelmiség és a vezető munkás-paraszt rétegek összefogásának lehetséges legális fórumaként Goldmann György javaslatára, Erdei Ferenc útmutatása nyomán végül is a szövetkezeti forma látszott a legalkalmasabbnak: így jött létre először 1939. június 30-án a Magyar Munkaközösség Szövetkezet, mely nevét még ez év őszén MIKSZ-re változtatta. A cikk vázlatosan áttekinti a szövetkezet működését, mely (heterogén összetétele folytán előállt kétségtelen belső ellentétei ellenére is) az illegális Komtnunista Párt döntő befolyása alatt összefogta a kor haladó antifasiszta értelmiségi erőit ós szerény lehetőségéhez képest terjesztette is a haladó kultúrát. A szervezet működése a szovjet háború kitörése után elhalt, ám szervezésileg bázisul szolgált még az 1942-ben létrejött Történelmi Emlékbizottság számára is. — 5. sz. : BÁN IMRE a Murányi Vénusz megjelenésének 300. évfordulója alkalmából Oyöngyösiről emlékezik,hangsúlyozva,hogy „művének tartós hatását nemcsak esztétikai értékük, hanem a mögöttük rejlő társadalmi magatartás és a belőlük áradó nemesi közízlés biztosította". Gyöngyösi költészete a magyar főúri udvaroknak abból, a XVII. század végén kibontakozott barokk világából, a magyar udvari poézisből táplálkozott, amelynek kielégítésére tematikailag, szemléletileg, nyelvileg és verstechnikailag is Gyöngyösi mindig törekedett. — 1. K. JELENKOR, VII. évf. (1964) 1. sz. : IGAZ SÁNDOR Megemlékezés a százéves dr. Doktor Sándorról c. tanulmánya a századeleji haladó mozgalmak egyik legjelentősebb értelmiségi harcosának pályáját ismerteti: Pécsett, majd 1921-től a Vajdaságban kifejtett orvosi működését, a szabadgondolkodástól a marxizmusig eljutó világnézeti fejlődését, s ennek megfelelően kifejtett kulturális és politikai tevékenységét. Doktor Sándor a munkás-szabadiskolák egyik állandó előadója volt; az elsők közé tartozott Magyarországon az irodalom marxista értékelésében; a Tanácsköztársaság után a Pécs — baranyai háromszögben igyekezett megteremteni az ellenforradalmi kurzus szocialista ellenbázisát; a Vajdaság illegális kommunista pártszervezetében fontos párt munkát végzett: о a gerontológia egyik hazai úttörője. Elete utolsó éveit Magyarországon, börtönben töltötte. 1945-ben már a felszabadulás után halt meg, tragikus utcai baleset következtében. — 2. sz. : KANYAR