Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1303

FOL YÓIR ATSZEMLE 1319 Helytörténeti és helyismereti folyóiratok BORSODI SZEMLE. VIII. évf. (1964) 1. sz.: Joó TIBOR Az alig ismert Szádvárról c., 9 jó fényképpel illusztrált cikke röviden bemutatja a vár történetét s felhívja a figyelmet különleges fekvésére (463 m magasságával az ország egyik legmagasabban fekvő vára), a megmaradt romok nagy kiterjedésére és egyes építészeti (kivált várépítészeti) érdekességeire. — HORVÁTH ZOLTÁN: Az első tanszékből származó kohász tanszék története c. alatt áttekinti a hajdani selmeci főiskola 1763-ban alapított Kohászat, ásványtan, kémia c. tanszékének történetét s ennek során e tudományok művelésének hazai fejlődésével párhuzamosan történő fokozatos differenciálódását (jelenleg csak a kohászat tárgykörében már 4 tanszék működik). Ennek kapcsán bemutatja a tanszók által ellátott (mindvégig a kor színvonalán álló) hazai kohászati oktatás történetét: a tananyag alakulását s a jelesebb professzorok életét és munkásságát. — LAJOS ÁRPÁD A fonó nő helyzete és szerepe a régi paraszti társadalomban címen, készülő monográfiájának egy részletét közli, érdekes képet rajzolva a jó kendertermelő észak-magyarországi vidékekon nemcsak gazdaságilag, hanem a társadalom szervezésében (,,kanáka" s a különböző típusú fonóházak mint az ifjúság gyülekezőhelyei), s a társadalmi értékrendszer kialakításában (a jól fonó leány különleges megbecsülése stb.) is jelentős szerepet játszó, szélesen elterjedt fonó tevékenységről. — KILIÁN ISTVÁN Talán igaz sem volt . . . c. alatt egy sajóvámosi parasztember, Orló Dániel, az első világháborúban a fronton írot t, kézirat ban megmaradt verseit ismerteti bő szemelvényekkel: a kezdetleges versek jellemző példái a háborúba hurcolt paraszti nép fokozódó dezilluzionálódásának, növekvő háborúellenességének s forradalmasodásának. FRISNYÁK SÁNDOR Chyzer Kornél, a tudós és ismeretterjesztő c. cikke a bártfai születésű jeles orvosnak és főleg balneológiával és zoológiával foglalkozó természettudósnak. az MTA levelező tagjának (1836—1909) munkásságáról ad rövid összefoglalót, kiemelve az Üj-Guinea-kutató Bíró Lajossal való meleg barátságát s neki nyújtott anyagi támogatását, valamint Chyzer ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő munkáját: egészében jellemző portré a XIX. század második felének természettudományos és ugyanakkor közéleti szerepet is vivő, hazai haladó tudós típusáról. — 2.SZ.: K. VÉGH KATALIN Újabb adat Miskolc római kori településének kérdéséhez c. cikke a Szabadság téri ásatások alkalmából 1963-ban előkerült, római korai császárkori településre utaló régészeti anyagot ismerteti, hangsúlyozva annak a helyben továbbélő keltakori illír-kelta őslakosságnak és a hozzájuk csapódott nyugati germán quádoknak emlékanyagából összetevődő ún. puchovi kultúrával való rokonságát. — DEÁK GÁBOR A szervezett munkásság harca megyénkben az első világháború ellen c. tanulmánya tárgyát elsősorban a főispáni iratok, rendőri jelentősek alapján világítja meg, hangsúlyozva, hogy a mozgalmak inkább 1916-tól kezdve jelentkeznek, mikor a háborús nehézségek már egyre nőttek, s a háború győzelmes befejezésének lehetősége is megszűnt, A csak Diósgyőrben is 10 000 főnél nagyobb létszámmal tömörült borsodi munkásság mozgalmait (szemben a korábbi évek mozgalmaival) mindvégig az erős szervezettség jellemzi. A diósgyőri váltóműhely munkásainak és az ormosbányai bányászoknak sztrájkjában az illetékesek — bár a munkásság megnehezedett élet -viszonyait maguk is kénytelenek voltak elismerni — már illegális politikai szervezkedést gyanítanak (e felfogásukat jól mutat ja, hogy a kormány a legális munkásszervezetek bizalmi férfiainak zavarok esetén mechanikusan történő felelőssétételét a gyárigazgatóságnak megtiltotta). A cikk megmutatja a gyárigazgatóság törekvéseit arra, hogy a keresztényszocialista szakszervezeten át és besúgók hálózatának kiépítésével törje le a munkásság ellenállását: mindez azonban eredménytelen marad. — SZECSKÓ KÁROLY Domby Sámuel. Borsod megyei főorvos 1772-ben, a megyebeli bábák számára készített útmutatóját ismerteti. kitérve a szerző más irányú munkásságának bemutatására is, érdekes adalékként a kor népegészségügyének történetéhez. — NAGY TIBOR Hermann Ottó munkásságát ismerteti röviden, különös tekintettel a tudós tudományos ismeretterjesztő tevékenységére. — V. К. SOPRONI SZEMLE. XVIII. évf. (1964) l. sz.: SIMKOVICS GYULA Sopron megye birtokviszonyai és agrárnépességének rétegződése a XJX. sz. végén c. tanulmánya a korabeli statisztikák, alispáni évi jelentések és szociográfiák alapján, gazdag adatanyagon mutatja be a megye korabeli agrárviszonyainak nemcsak a Dunántúl, hanem az egész ország viszonylatában is rendkívül fejlett polarizálódását: a nagybirtokrendszer eredetileg is erős és e korszakon át még tovább növekvő túlsúlyát, a cselédnépességnek az egész Dunántúlon legmagasabb arányát, a birtokok számának további erős csökkenését s a nagybirtokok koncentrálódását és területi gyTarapodását (üzemvi-