Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1303

1320 FOLYÓIRATSZEM LE telükben pedig a bérleti forma jelentőségé­nek megnövekedését), majd, ami ezek után nem csodálható — a parasztság nagyará­nyú kivándorlását. — KLINGER ANDRÁS Sopron város demográfiai helyzete c. tanul­mánya az I960, évi népszámlálás adatai­nak segítségével mutatja be a város népes­ségszámát, s a népesség megoszlását a főbb demográfiai ismérvek (nemek, kor, családi állapot) szerint valamint a népesség kul­turális helyzetét, — a megfelelő helyeken bőséges összehasonlításokkal egyrészt a korábbi népszámlálások, másrészt Győr, Szombathely, Magyaróvár és Pápa ugyan­csak 1960. évi adataival. Történeti szem­pontból különösen Sopron a magyaror­szági városfejlődés egészéhez képest a XIX. század végével erősen megcsökkent népes­ségié jlődésének kimutatása tanulságos. — KELÉNYI FERENC Pálfy József a népokta­tásról és a tanítóképzésről c. tanulmánya az 1858-ban alapított soproni ev. tanítóképző intézet megteremtőjének haladó pedagó­giai nézeteit ismerteti Pálfynak az ev. taní­tók számára 1861-ben kiadott módszertani útmutatója alapján. Az utasítás rendkívül jellemző adatokat is tartalmaz a kor falusi tanítójának alárendelt társadalmi hely­zetét, életviszonyait illetőleg is. A tanul­mány Pálfynak egy másik, 1868-ban kelt, az állami tanítóképzők hálózatának minél gyorsabb kiépítését is sürgető cikkét is ismerteti. -1 A Helytörténeti Adattár rovat­ban LENGYEL PÁL ugyancsak Pálfynak egy, az 1865/66-os tanévben tartott pedagógiai kollégiumáról készült kéziratos jegyzetet mutat be: igen jellemző adalék a kor peda­gógiai módszertanához. és gyakorlatához. Ugyanitt GARAI LENKE Adatok a sop­roni szociáldemokraták tevékenységéhez az első világháború előtt címen Zsombor Gézá­nak, a párt egyik első helyi szervezőjének kisszerű opportunizmusba ós osztályáru­lásba torkolló pályafutását, az új pártliáz és munkásotthon 1907. évi avatásának ese­ményeit s (néhány adattal) az első Sopron környéki pártszervezetek alakulását mu­tatja be. — BORONKAI PÁL Sopron csator­názásának rövid történetét közli. Ismerteti a város még középkori eredetű csatorna­rendszerét; a modern csatornázás csak a XIX. század második felében indul meg, és végleg csupán a városi vízvezeték meg­építésével és ezáltal a csatornák öblíthc­tővé tótelével oldódott meg. LOVAS GYULA a Sopron közelében 1847-ben tör­tént első vasúti balesetről ír: korabeli hír­lapi visszhangja jellemző példája a kor még meglevő vasútellenességének. — HOR­VÁTH ZOLTÁN egy 1848. évi Sopron megyei követválasztási gúnyverset tesz közzé: a vers a reformellenzék jelöltjei mellett szól, szatirikusán mutatva be az ellenpártot, — ám a választáson mégis a konzervatívok jöttek be. — TOMPOS ERNŐ Zsigmond király 1402—1437 között kiadott s egy sop­roni ház helyreállításakor talált arany­forintját mutatja be fényképpel. — 2. sz.: MOLLAY KÁROLY Sopron XII . századi városképének vizsgálata. A Fabricius-ház története (kb. 50—1530-ig) c. tanulmánya (első része az 1964. évi 1. számban) kiindu­lásul igen gondos okleveles vizsgálat alap­ján az 1417. évi bordézsma jegyzék segít­ségével megfejti az 1379-i házösszeírás eddig tisztázatlan belvárosi sorrendjét (ennek kapcsán mutatva be, hogy az 1390-es évektől kezdve a háztelek egysége a két­szeresére nő, ami a patríciusok házadójuk csökkentésére irányuló mesterkedéseinek eredménye), majd ezt az 1458-as össze­írással is egybevetve megállapítja, hogy ezzel Sopron városépítésének története 1379-től napjainkig megírhatóvá vált. Ennek első lépése viszont a ma is álló házak építéstörténeténck tisztázása kell, hogy legyen. Ennek példájaként vizsgálja a továbbiakban a Fabricius-ház történetét állandó párhuzamban Sopron várossá válá­sának folyamatával. A ház helyén az első épület még az I. században épült; ennek többszöri újjáépítése végül egybeesik a IV. századi római városfal építésével, melyet később (egyértelműen még meghatározat­lan időpontban) vörös agyagsánecal. már az Árpádkor végén pedig tornyokkal erősí­tenek meg. E fallal párhuzamosan — meg­felelően a tanulmányban részletesen ismer­tetett társadalmi harcok során bontakozó soproni városfejlődés a többszörös várfal­gyűrű fokozatos kiépülésében is érzékelhető ütemének — a XIV. század első felében, kb. 1340-ig megépítik a város belső falgyű­rűjót;: mivel a Fabricius-ház- északi lala ennek része, a ház legkorábban tehát csak ekkor épülhetett. Az épület ekkor feltehe­tően még kápolna volt, de már 1350 táján a mai talajszint magasságában vízszintesen megosztják: alja a mai pince lesz. felső része pedig lakás: 1434 — 65 között -erre még két emelet épül rá. A ház ilyen maga­sodásával párhuzamosan a tér a város leg­előkelőbb tere lett, s a ház is előkelő keres­kedő patríciusok kezére jutott (céh célokat tehát — mint a műemléki kutatás feltéte­lezte — soha nem szolgált); tulajdonosai­nak teljes névsorát ós tevékenységüket a szerző részletesen rekonstruálja, hangsú­lyozva, hogy a ház építéstörténete így egyúttal az egész váVosfejlődés menetét is jóí érzékelteti. — HORVÁTH ZOLTÁN A Sop­ron megyei községek titkos számadásairól c. tanulmánya néhány község példáján mu­tatja be, hogyan hoztak létre egyes községi elöljáróságok (felhasználva a számadások felülvizsgálatára jogosult földesúri hatóság

Next

/
Thumbnails
Contents