Századok – 1964
Történeti irodalom - Sándor Pál: A jobbágybirtok történeti-statisztikai vizsgálatához. 1786–1853 (Ism. Trócsányi Zsolt) 1298
1298 TÖRTÉNETI IRODALOM 1298 kai foglalkoznak, ezt a célt szolgálják a Levéltári Dossziék és a Történeti Források elnevezésű sorozatok is. A csehszlovák államban 3 évig dolgozott egy külön erre a célra életre keltett bizottság az 1954-ben megjelent levéltári törvényen. A csehszlovák levéltári főigazgatóság szervezetileg a belügyminisztériumhoz tartozik. A csehszlovák levéltárak 1958-ban a prágai várban nagyszabású kiállítást rendeztek, melynek 800 000 látogatója volt. Mint minden szocialista államban, itt is megnövekedett a levéltárak gyűjtőköre és gazdasági levéltárakat is szerveztek (az üzemeknél). Külön rendelettel választották el a múzeumok és levéltárak gyűjtőkörét, meghatározva a levéltári anyag (legtöbbször két dimenziós) és a múzeumi tárgy (legtöbbször három dimenziós) fogalmát. Csehszlovákiában a Levéltári Tanács operatív feladatokat lát el. A csehszlovákok számos, az irattárak és levéltárak munkájára vonatkozó munkautasításokat tartalmazó kézikönyvet jelentettek meg. A cseh levéltárak tudományos munkaként legfőképpen a leltárak készítését szorgalmazzák. Kisebb fori'áskiadványokat is készítettek. A dél- és észak-amerikai levéltárosok 1961-ben amerikaközi levéltári konferenciát rendeztek Washingtonban (az európai kerek asztal konferenciák mintájára). A konferencia előkészítője és főelőadója Schellenberg volt, aki a leltározás és a rendezés elvi kérdéseiről készített referátumot. Tanodi, a kiváló argentin levéltáros az amerikai államok levéltárainak együttműködéséről beszélt. Ezenkívül még számos levéltártani és technikai kérdés került szőnyegre. Szóba került a „Latin-Amerika történetének forrásai" című útmutató készítése is, melyet a Nemzetközi Levéltári Tanács készített, a világ úgyszólván valamennyi jelentős levéltárában végzett kutatások alapján. SZEDŐ ANTAL KANYAR JÓZSEF: SOMOGYI PARASZTSÁG, SOMOGYI NAGYBIRTOK (Somogy megyei Művelődési Tanács Kaposvár, 1957) A XX. század első évtizede a polgári demokratikus forradalom érlelődésének időszaka volt a magyar történelemben. A 48-as forradalom befejezetlen kérdéseinek felszínro törése, kormányválságok, a tömegek ösztönös forradalmi mozgalmai jellemezték ezt az időszakot. Ennek az évtizednek a törtónetéhoz nyújt figyelemre méltó adatokat Kanyar József Somogyi parasztság, somogyi nagybirtok c. műve. A munka három részre tagolódik. Az első és második rész a somogyi agrárproletariátus és munkásság 1905 — 7. évi mozgalmainak, sztrájkjainak, szervezkedéseinek dokumentumait — hivatali jelentések, újságcikkek — közli és ismerteti népszerűsítő igénnyel. A különböző kútfőket összekötő szövegként rövid eseménytörténeti jellegű leírások kapcsolják egybe. E leírások megszerkesztésében az író felhasználta azt az anyagot is, amely mint hagyomány — népdalok stb. — él a nép emlékezetében a század elejének forradalmi éveiről. A népi hagyományok történeti kútfőkónt való felhasználásával nemcsak a kor forró levegőjét idézi, hanem kiegészíti az írott forrásanyagot is, s olyan kérdésekre is választ ad, amelyekre az egykorú írásokból felelet aligha olvasható ki. A harmadik rész a somogysági kivándorlás, a „menekülő forradalom" statisztikai adatait dolgozza fel. Bár a munka, mint népszerűsítő kiadvány, nem mérhető a módszeres történetkutatás mértékeivel, kritikai megjegyzésként mégis meg kell említenünk, hogy ittott vannak stiláris túlzásai, amelyek közül talán a legszembetűnőbb, hogy a cím — mint ez a kiadvány anyagának ismertetéséből is látható — nem fejezi ki hűen a tartalmat. Ez azonban semmit sem változtat azon a tényen, hogy Kanyar József munkája a történeti köztudat elmélyítése mellett a történetkutatásnak is hasznos szolgálatot tett. KÁVÁSSY SÁNDOR SÁNDOR PÁL: A JOBBÄGYBIRTOK TÖRTÉNETI-STATISZTIKAI VIZSGÁLATÁHOZ. 1786-1853 (Történeti-statisztikai kötetek, Budapest. 1961. 168 I.) Sándor Pál könyve (mint erre előszavában maga is utal) történetírásunknak egy olyan problémájához nyúl, amelynek létére a szakirodalom egy évtizede többízben utalt — amelynek kimerítő megoldása azonban még várat magára. Idézzük előszavából: ,. . . különbséget [kell] tenni a föld birtokmegoszlás lényleges és jeuclális jogi értelemben
