Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
BE lî EG VÁRMEGYE DOLGOZÓINAK HARCA 125 pontatlanságok, minthogy csak formai felosztáson belül elemzi a tanácsok osztálytartalmát.6 5 Nem eléggé szabatos a tanácsok osztályozása Lebovics M. monográfiájában sem. Különösen nem érthetünk egyet azon kijelentésével, hogy Kárpátontúlon „népi tanácsok, népi gárda, valamint munkás és szegényparaszt tanácsok létesültek".6 6 A tanácsok ily meghatározása nem teljes és helytelen. A tanácsokkal kapcsolatos bizonyos pontatlanságok vannak Uszenko V. V.6 7 és mások monográfiáiban is. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy Lebovics M., Hajdú T. és mások munkáiban a tanácsok kérdésének fejtegetésében pozitívumok is vannak. E kérdést marxista—leninista szemszögből kell eldöntenünk. Először is meg kell állapítanunk, milyenek voltak a tanácsok keletkezésének szociálisgazdasági előfeltételei. V. I. Lenin a II. Kommunista Internacionálé kongreszszusán mondta, hogy a gazdasági szempontból gyengén fejlett országokban és területeken a parasztok tanácsa, a munkások tanácsa, a kizsákmányoltak tanácsa keletkezésének bázisa van.68 V. I. Lenin ezen útmutatása teljesen ráillik mind Bereg vármegyére, mind Kárpátontúlra, valamint Magyarország néhány más részére is, amelyek a tanulmányozás időszakában gazdasági szempontból gyenge fejlettségűek voltak. A tanácsok keletkezésének Bereg vármegyében, valamint a Kárpátontúlon az a sajátossága, hogy túlnyomó többségükben ezek paraszttanácsok, a kizsákmányoltak tanácsai voltak. Még az Osszorosz Szociál-Demokrata (bolsevista) Munkás-Párt hetedik (áprilisi) kongresszusán V. I. Lenin rámutatott arra, hogy „számunkra nem a Szovjetek formája a fontos, számunkra az a fontos, hogy ezek a Szovjetek milyen osztályokat képviselnek".6 9 Lenin tanítása a tanácsokról, valamint a. Bereg vármegyei tanácsokról szóló levéltári anyagok figyelmes tanulmányozása feljogosít bennünket arra, hogy határozott következtetéseket vonjunk le. 1918 őszén Bereg vármegyében az alább következő tanácsok alakultak: (Ez az osztályozás bizonyos mértékben egész Magyarországra vonatkozik.) 1. Forradalmi tanácsok, azaz a dolgozók, a kizsákmányoltak tanácsai. Nagy többségükben ezek a dolgozó parasztok tanácsai és a munkások tanácsai voltak. Habár jogilag nem jelentettek hatalmi szerveket, ténylegesen mégis ők voltak teljes mértékben urai a helyzetnek a helyszínen. A községek hatalmi szervei (községi hivatalok) teljesen függő viszonyban voltak tőlük. Mind egész Magyarországon, mind Bereg vármegyében a helyi tanácsoknak különféle megnevezése volt — paraszttanács, munkástanács, községi tanács, ruszin tanács (csak Kárpátontúlon), népi tanács stb. Azonban nem a forma, nem az elnevezés a fontos, hanem tartalmuk és tevékenységük; az a fontos, hogy a tanácsok milyen osztályokat képviselnek és milyen a szociális összetételük. A tanácsok tevékenységének iránya természetszerűleg attól függött, milyen volt szociális összetételük és ki állt élükön. Legforradalmibbak voltak azok a tanácsok, amelyek munkásokból, szegényparasztokból álltak, s a munkások és dolgozó parasztok érdekeit képviselték, élükön pedig kommunisták, kommu-65 Uo. 117-119. 1. 66 M. F. Lebov : Az 1919. évi magyar tanácsköztársaság. 75. 1. 67 V. Uszenko : A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása a forradalmi mozgalom fejlődésére a Kárpátontúlon az 1917 — 1919. években. 68 V. I. Lenin Müvei, 31. köt. Bpest. 1951. 242-243. 1. C9 V. I. Lenin Művei, 24. köt. Bpest. 1952. 288. 1.
