Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
124 M. TROJAN világi, hanem az egyházi hatalmat sem ismerték el: „Ő előttük nincs egyházmegye, egyházkerület, nincs tanfelügyelő, nincs miniszter. Nekik, a népnek nem parancsol senki." A levél végén megjegyzi, hogy ez nem különálló eset, ,,. . . hogy ez nem csak itt van így. Bármerre megy az ember, mást sem hall, hogy itt a jegyzőt, ott a papot, amott a tanítót kergették ki. . . Megemlítem még, hogy a nép közt plakátokat terjesztenek, hogy kik, nem lehetett tudni, hogy ingyen fognak földet kapni, csak követeljék."5 9 A forradalmi felszabadító harc folyamán, 1918 végén és 1919 elején, létrejöttek a forradalmi hatalom szervei — munkástanácsok, paraszttanácsok stb., s bár törvényesen nem is voltak a hatalom szervei, mégis ténylegesen a hatalom kezdett átmenni a kezükbe. A tanácsok szervezésében vezető szerepet játszottak a volt hadifoglyok, kiknek egy része még Oroszországban bolsevik lett.60 . Forradalmasítva a tanácsok tevékenységét, azokat a fennálló rendszer megdöntésére és a tanácshatalom létrehozására vezették. Amikor a munkások forradalmi tanácsai tömegesen kezdtek alakulni, a polgárság, a papsággal karöltve, a saját maga „tanácsait" kezdte szervezni azon célból, hogy felbomlasszák a széles néptömegeket és egy részüket magukhoz édesgessék. A „tanács" elnevezést csak azért használták fel, mert népszerű volt a lakosság körében. A polgárság számára viszont csak álcázás volt a néptömegek könnyebb megtévesztése céljából. Ha a tanácsok keletkezését, 1918. év végi és 1919. év eleji tevékenységét vizsgáljuk mind Bereg vármegyében, mind Kárpátontúlon és egész Magyarország területén, meg kell jegyeznünk, hogy e kérdésben különböző kutatóknál bizonyos eltéréseket tapasztalhatunk. V. Nyetocsájev és M. Leiekács „A tanácshatalomért és az USA, valamint az antant intervenciója ellen vívott harc történetéből Kárpátontúlon az 1918 —1919-es években"6 1 című cikkükben a kárpátontúli dolgozók forradalmi harcának történetéből sok kérdést helyesen magyaráznak, kivéve a tanácsok szerepének helyes értelmezését. A szerzők nem ismerték ki magukat kellőképpen a tanácsok keletkezésének szociális-gazdasági előfeltételeiben, és az elnevezés szerint igyekeztek meghatározni szociális irányzatukat és tevékenységüket. A munkások, katonák és szegény parasztok tanácsait a forradalmi tanácsokhoz sorolják, a népi tanácsokat pedig — a lubnóit és a szolyvait kivéve — reakciósokhoz.6 2 A tanácsok ily felosztása nézetünk szerint helytelen. Igaz, Nyetocsájev másik ,,A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása Kárpátontúlon és a dolgozók harcának kibontakozása az egész ukrán néppel való egyesülésért 1918 —1919 években"6 3 című cikke lényegesen jobb az előzőnél, azonban benne sem találjuk a tanácsok szabatos osztályozását. Nem érthetünk egyet a tanácsok osztályozásában Hajdú Tiborral sem.M Hajdú monográfiájában Bereg vármegyét is tárgyalja. A tanácsokat így osztályozza: munkástanácsok, katonatanácsok és falusi tanácsok. Az utóbbi tanácsokat a szerző többé-kevésbé helyesen vizsgálja, azonban itt is akadnak KTÁL 283 f. 60 KTÁL 151 f., 7. 1. 47 ügy, 7. 1. 61 Az uzshorodi állami egyetem tudományos munkái. Uzshorod. 1954. 9. köt. 62 Uo. 273. 1. 63 Uo. 30. köt. Uzshorod. 1957. 64 Hajdú Tibor : Tanácsok Magyarországon 1918 —1919-ben.
