Századok – 1964
Történeti irodalom - Ausztria és az oszmánok az osztrák történettudományban (Dr. Rudolf Neck) 1243
TÖRTÉNETI IRODALOM 1251 nek és megbízhatónak tűnik. Egynémely tényhez ezen felül nyilván saját feljegyzései álltak rendelkezésére. Akiadók publikációs érdeme nemcsak a kitűnő jegyzetelés, a mutatók és a glosszárium, hanem mindenekelőtt az ügyes fordítás, amely az érdekfeszítő leírást az eredeti szöveg keleties terjengősségének elkerülésével teszi az európai ember számára igazán élvezhetővé, sőt élvezetessé. Az eredeti szöveg kiadására egyébként már megtörténtek az előkészületek. A történész számára a mii kiemelkedő jelentőségű, mivel Oszmán elbeszélése tizenegyóves hadifogságáról bepillantást enged a túloldali egyik kisember életébe és mentalitásába. Ily módon a könyv bizonyos mértékben pendant ja Kleinsehroth Watzl által kiadott művének. 1903-ban, Savoyai Jenő herceg születésének háromszázadik évfordulója alkalmából Ausztriában nagy rendezvények, kiállítások stb. voltak, az osztrák történeti irodalomban azonban ennek a jubileumnak nem volt említésre méltó lecsapódása, mindenekelőtt nem emlékeztek meg a herceg jelentőségéről a törökök elleni harc szempontjából. Savoyai Jenő herceg nagy tudományos életrajzát egy német tudós, Max Braubach készíti elő több kötetben. Az első 1963-ban már megjelent. Heinrich Benedikt a herceg egyik halálos ellenségének, a különös kalandor Bonnevalnak életét tanulmányozta behatóan, mindenekelőtt azt az időt is, amelyben török szolgálatban pasa rangjában állt.48 A Porta osztrák örökösödési háború előtti és alatti politikájának ábrázolása szerintem egységes, összefüggő vonalvezetés hiánya és néhány tévedés miatt nem igen sikerült.4 9 Sokkal jobb Benedikt tanulmánya a korzikai szabadságmozgalomnak a törökökhöz való viszonyáról.50 A mainzi választóiéjedelernségbeli kapitány, Philipp Franz Reichsfreiherr von Gudenus egy eddig ismeretlen jelentését sajnos nem tudományosan, hanem inkább szépirodalmi formában, mint ifjúsági könyvet tették közzé.1 Gudenus részt vett abban a követségben, amelyet Corfiz Ulfeld gróf vezetett 1740-ben, VI. Károly szerencsétlen török háborúja után Konstantinápolyba. A kiadvány mindazonáltal a maga Gudenus által Törökországban készített, kultúrtörténetileg igen érdekes illusztrációk közzététele és a tartalom szempontjából is nem csekély értékű. Ezzel elérkeztünk az osztrák—oszmán kapcsolatok egy új időszakának küszöbéhez. A modern keleti kérdés korszakát ebben a kutatási beszámolóban már nem akarjuk tárgyalni. Itt arról volt szó, hogy az osztrák — oszmán kapcsolatok „klasszikus" korát az Ausztriában végzett újabb történelmi kutatások figyelembe vét,elé vei röviden áttekintsük. Itt éppen úgy nem említhettük külföldi tudósoknak az Ausztriában található török források alapján készült számos tanulmányát, mint osztrák munkákat a korai oszmán korszakról, amelyek nem vonatkoznak Ausztriára (mint Kreutel „Ahmed dervis" c. munkája az „Osmanische Geschichtsschreiber" harmadik kötetében, vagy Ibn Bibi munkája a szeldzsukok történetéről, amelyet Duda fordított le). Az egy idő óta a nagy nyilvánosság előtt működő bécsi Hainmer-Purgstall-Társaság kiadványaira sem kell kitérnünk, mert azok főként az egész Közel-Kelet aktuális gazdasági, politikai és kult urális problémáival foglalkoznak; a Társaság főként nyelvtanfolyamok tartásával szerez érdemeket. Éppen ennek a társaságnak a tevékenysége mutatja, hogy — miként a neve is bizonyítja — Ausztriában nem csekély érdeklődés mutatkozik a Kelet iránt. És ez az " Heinrich Benedikt: Der Pascha Graf Alexander v. Ronneval 1675 — 1747. Graz 1959. Vö. uö.: Bonneval und Prinz Eugen (Bonneval és Jenő herceg). Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 58. 1950. 478. kk. 1. " Heinrich Benedikt: Die europäische Politik der Pforte vor Beginn und während des österreichischen Erbfolgekrieges ( A Porta európai politikája az osztrák örökösödési háború előtt és alatt). Mitteilungen des österreichischen Staatsarchivs, 1. 1948. 137. kk. 1. " Heinrich Benedikt: Korsika und die Türkei (Korzika és Törökország). Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung, 63. 1955. 412. kk. 1. " Gerhard Fritsch: Paschas und Pest (Pasák és pestis). Graz. 1962.
