Századok – 1964

Történeti irodalom - Ausztria és az oszmánok az osztrák történettudományban (Dr. Rudolf Neck) 1243

1244 TÖRTÉNETI Iii OD ALOM Amikor Mária Terézia uralkodása idején az oszmán ügyek az udvari haditanácstól (Hofkriegsrat) az államkancelláriához (Staatskanzlei) kerültek át, megalapították a Keleti Akadémiát, amely a nyelvtanító intézeten épült fel.6 Ezzel az orientalisztikának egy új korszaka kezdődött, amely azután Hammer-Purgstallban, aki maga is mint a nyelvtanító intézet növendéke kezdte pályafutását, fényes csúcspontját érte el. Hammer alapvető művét, ,,Az Oszmán Birodalom történetó"-t sok tévedése és a keleti forrásoknál különösen végzetes kritikátlan beállítottsága ellenére a mai napig sem múlták felül.6 E kiváló tudós halálának századik évfordulóját a nagy nyilvánosság alig vette tudomásul. Nincs is tudományos életrajzunk róla, pedig ha más országban tevékenykedik, az már rég elkészült volna.7 Hammer tárta fel első ízben említésre méltó terjedelemben a bécsi nagy keleti gyűjteményeket a tudomány számára. Az oszmán történetre vonatkozó anyag — amint például Babinger nagy historiográfiai munkája mutatja — a bécsi nemzeti könyvtár (Nationalbibliothek) és a volt Konzuli Akadémia kéziratgyűjteményében igen jelentős.8 Ehhez jönnek még különösen a Haus-, Hof- und Staatsarchiv levéltári állagainak (török oklevelek és a török osztály [StaatsabteilungTürkei]) iratai,9 amelyek az osztrák—oszmán kapcsolatok szűkebb kérdéscsoportján túl az egész balkántudomány és annak szomszédos területei számára fontos források.1

0

De más osztrák levéltárakban is értékes anyagok találhatók ezen a téren.1

1 Napjaink vezető osztrák turkológusa joggal utalt arra,1

2

hogy az osztrák orientalisztika és különösen az osztnanisztika és turkológia nem annyira nyelvészeti érdeklődésű, mint a német; téved azonban, amikor úgy gondolja, hogy a múltban, különösen Hammer-Purgstall idején a teológiai, iszlámtudományi aspektusok álltak az előtérben. Sőt, Hammer-Purgstall egész lénye szerint elsősorban a történelem iránt érdeklődött, amit egész oeuvrejére és főműveire vetett egyetlen pillantás is bizonyít. Azt a magas színvonalat, amelyet az osztrák orientalisztika Hammer alatt képviselt, nem sikerült tovább is megtartani. Igaz, hogy a Haus-, Hof- und Staatsarchiv korán elhunyt magyar levéltárosának, Gévaynak néhány igen jelentős kiadványt köszönhetünk,13 általában azonban Hammer után az orientalisztika távolabb eső témákkal foglalkozott. És az 1879 után gyorsan fejlődött Balkán-kutatás is inkább régészeti kérdések felé fordult, mint az oszmán történelem felé.1

4 Csak az első világháború idején állt be új lendület, amikor az oszmán oklevelek feldolgozásában átvették a történeti segédtudományok módszereit. Két osztrák tudós, Friedrich Kraelitz-Greifenhorst és Paul Wittek egy „Mitteilungen zur Osmanischen Geschichte" (Közlemények az oszmán történethez) című folyóirat kiadását tervezték, de a háború utáni súlyos gazdasági helyzetben a második kötet megjelenése után a folyóiratot már be is kellett szüntetni. Egy Kraelitz és Wittek által tervezett további sorozat, „Quellen • A Keleti, később Konzuli Akadémia levéltárából, amely a második világháború után a Haus-, Hof- und Staatsarchivba került, a fennállásának első századából (1850-ig) származó állagok kb. 1880 óta elkallódtak. 6 Jose/ v. Hammer: Geschichte des Osmanischen Reiches (Az-Oszmán Birodalom története). 10 köt. Pest. 1827-1835; 2. kiad. 4 köt., 1834-1838. Vö. Langer-Blake: American Hist. Rev. 37, 1932. 468. kk. 1. I Reinhart Bachofen v. Echt 1940-ben több részletfeljegyzés ügyes egybefoglalásával kiadta Hammer-Purgstall könyvét: Erinnerungen aus meinem Leben, 1774 bis 1852 (Emlékek életemből, 1774-1852). Fontes Berum Austriacarum 11/70. 8 Franz Babinger: Die Geschichtsschreiber der Osmanen und ihre Werke (Az oszmánok történetírói és műveik). Leipzig. 1927. • Gesamtinventar des Wiener Haus-, Hof- und Staatsarchivs. 1. köt. Wien. 1936. 518. kk. 1. és 3. köt. 1938. 106. kk. 1. 10 Lásd ehhez: Philip Argenti: Diplomatie Archives of Chios 1577 — 1841. Cambridge. 1954. II Vö.: Leipziger Vierteljahrschrift für Südosteuropa. 5. 1941. 331. kk. 1., 6. 1942. 200. kk. 1. és 305. kk. 1. 11 Herbert IF. Duda : Das Vermächtnis Hammer-Purgstalls (Hammer-Purgstall hagyatéka). Bustan. 1960. 1. fttz. 5. kk. I. " Lásd róla most: österreichisches Biographisches Lexikon 1815 bis 1950. 1. köt. 1957. 433. 1. " Vö. Georg Stadtmüller (Wort und Wahrheit, 3.1948. 369. kk. 1.) és Alois Hajek (Südostforschungen, 12. 1953. 263. kk. 1.) nekrológjait Carl Patschról.