Századok – 1964
Történeti irodalom - Ausztria és az oszmánok az osztrák történettudományban (Dr. Rudolf Neck) 1243
TÖRTÉNETI IRODALOM 1245 • zur Osmanischen Geschichte" (Források az oszmán történethez) egészében eredménytelen maradt. A két tudós tekintélyes számú müve azonban egy jövendő átfogó és rendszeres oszmán oklevéltan alapállományát szolgáltatta.16 Az osztrák oszmanisztika itt kétségtelenül megtermékenyítően hatott, nemcsak Németországra (pl. Babingerre), hanem a fejlett magyar turkológiára is, különösen Fekete L. nagy oklevéltan! munkáira; Fekete impozáns facsimile-művével valamint az Esterházy-levéltárból származó török iratok kiadásával az osztrák történettudomány szempontjából is nagy érdemeket szerzett.1 6 A szomszédos országok turkológusaival és oszmanistáival, mint Fekete és Babinger, Ausztria jelenleg sajnos nem tud semmi egyenrangút szembeállítani. Vonatkozik ez elsősorban az egyik segédtudományra, az oszmán oklevéltanra. Röviddel a második világháború kitörése előtt jelent meg Holter alapos forrástani tanulmánya egy török okiratgyűjteményről, amelyben regesztákat közölt a gyűjteményben előforduló fontosabb, Ausztriára vonatkozó állami levelezésről.17 Duda a dán birodalmi levéltárban található török oklevélgyűjteményt ismertette.1 8 Az osztrák történelem szempontjából lényegesebbek Karl Jahn oklevéltani tanulmányai a XVIII. század török szabadonbocsátási okleveleiről.19 Itt egy sajnos külföldön működő osztrák orientalista főként bécsi levéltári anyag alapján jelentős adalékot szolgáltatott a nagy fogoly- és rabszolgaszabadonbocsátáshoz, amely a karlócai békeszerződés 19. cikkelye alapján vált lehetővé. Ezek az oklevelek mindenekelőtt hallatlanul érdekes betekintést engednek a társadalom-, gazdaság- és kultúrtörténetbe, és a jövő történetkutatást kétségtelenül új mederbe terelik, a történetírásnak új területeket nyitnak meg. A legutóbbi háború alatt egy nagy oklevélgyűjteményt alapoztak meg, és a háború után hamarosan szorgosan hozzáláttak az előmunkálatokhoz. A terv szerint az első sorozat levéltári jelentéseket és regesztagyűjtemónyeket hoz, a második oklevélkiadásokat. Itt először a Haus-, Hof- und Staatsarehivban őrzött, Szulejmán uralkodása idejéből származó török oklevelek — többnyire fermánok — kiadására gondoltak, és ami az akkori dragománok számos szándékos- és nem szándékos fordítási hibái miatt különösen fontos, az egykorú fordításokat is közölni akarták. Erről a vállalkozásról eleinte sokat ígérő hírek terjedtek.20 Azonban — eltekintve attól, hogy az anyaggyűjtemény nem volts teljes — a vállalkozás kezdeteinek lelkes lendülete hamarosan lelohadt, és sajnos attól kell tartani, hogy ez az osztrák történetkutatás számára oly fontos akció jelenleg elszenderült, sőt talán végleg el is aludt.21 így a kép, amelyet a kutatások jelenlegi állása nyújt, nem éppen felemelő. Mégis megjelent az utóbbi 26 évben néhány mű, amely az osztrák—török kapcsolatok szempontjából értékes, sőt éppen a legújabb időben jelent meg — többnyire a hivatalos tudomá-1S Egyebek közt: Kraelitz: Osmanische Urkunden in türkischer Sprache aus der zweiten Hälfte de3 15. Jahrhunderts (Török nyelvű okiratok a XV. század második feléből). Sitzungsberichte der Akademie der Wissenschaften in Wien, Philosophisch-historische Klasse, 197, 3. Abhandlung. 1921. Wittek ma Angliában működik, de továbbra is Ausztriában publikál, ld. művét: Zu einigen frühosmanischen Urkunden (Egyes korai oszmán okiratokhoz; 5 rész a Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes-ban, 53 — 57, 1956 — 1961). la Fekete Lajos: Bevezetés a török hódoltság diplomatikájába. Einführung in die osmanisch-türkische Diplomatik der türkischen Botmässigkeit in Ungarn. Bpest. 1962 és Türkische Schriften aus dem Archive des Palatins Nicolaus Esterházy. Bpest. 1932. " Kurt Holter: Studien zu Ahmed Feriduns Munse at es-selatin (Tanulmányok Achmed Feridun Münse et es-selatin-jához). Mitteilungen des österreichischen Instituts für Geschichtsforschung, Erg. Bd. 14. Festschrift Hans Hirsch 1939. 429. kk. 1. " Herbert IT. Duda: Die osmaifischen Staatsschreiben des königlichen Reichsarchivs zu Kopenhagen (A kopenhágui királyi birodalmi levéltár oszmán állami iratai). Mitteilungen des Instituts f. österreichische Geschichtsforschung, 58. 1950. Santifaller-ïestschrift. 136. kk. 1. 1И Karl Jahn: Zum Loskauf christlicher und türkischer Gefangener und Sklaven im 18. Jahrhundert (Keresztény és török foglyok és rabszolgák kiváltásához а XVIII. században). Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft, 111. 1961. 63. kk. 1. és: Türkische Freilassungserklärungen des.,18. Jahrhunderts (1702 — 1776), (Török szabadonbocsátási nyilatkozatok 1702 — 1776). Nápoly. 1962. •®0 Vő. az idevonatkozó jelentéseket az Almanach der österreichischen Akademie der Wissenschaften-ben 97, 1947-től 101, 1951-ig. n Uo. 102, 1952-től kezdve. 21 Századok 1964/5—6.
