Századok – 1964
A történelemoktatás kérdései - Balázs Györgyné: Gondolatok a történelem életszerű oktatásáról 1235
A TÖRTÉNELEM ÉLETSZERŰ OKTATÁSÁRÓL 1239' A legmagasabbfokú történelmi absztrakciók, a törvények konkrét voll a is nagy .nevelőerőt rejt magában. Hiszen pl. a fejlődós törvényszerű útja is akkor rajzolódik ki előttünk világosan, ha látjuk érvényesülésének bonyolult módozatait. Hiszen ha nem is tudjuk visszaidézni a múlt teljes gazdagságát, de ha kirajzolódik a tanulók előtt a látszat és a valóság, az objektív lehetőségek és szubjektív törekvések, a közszellem és a haladó gondolat és tett viszonya, akkor világosabban rajzolódik ki előttünk a fejlődés tör.vényszerű útja. A tapasztalat azt mutatja, hogy az elvont igazságok konkretizálása szabadítja meg a tanulókat attól, hogy a „fogalmakban történő gondolkodást a fogalmakról való gondolkodás" helyettesítse. Az absztrakciók tehát eligazítást adnak a valóság megismeréséhez, nem helyettesítik annak feltárását, illetve ábrázolását. Az absztrakció helyes értelmezése esetén jut valódi jogaihoz. Rendező elvvé válik, amely tiszteletet ébreszt, ^hiszen az áttekinthetetlennek tűnő jelenségek világos látásához ad eligazítást. így nem kísérthet a „tanuló iskola" veszélye, nem verbalizmusra nevelünk, nem sablonokat oktatunk, hiszen a jelenségek sokarcúságából, önmagával való ellentmondásaiból kell kiválasztani a meghatározó tényezőket. A „fátyol fellebbentése a múltról" felszámolja azt a balhiedelmet, miszerint egy-egy korról elsajátított, logikailag zárt és néhány hozzákapcsolódé) tény ismeretében már mindent tudnak a tanulók, ami fontos. Knnek következetes vógigvitele „nemcsak" a történelem fejlődésének valósághű bemutatását eredményezi. Olyan eredményei is vannak, mint az, hogy ilymódon állíthatjuk a tanulókat olyan természetes körülmények közé, mikor a tananyag kérdéseket ébreszt bennük. Az elvont törvények konkrét történeti vizsgálata teremt olyan helyzetet, amikor általános megfogalmazásokból ismert igazságok tartalmas megértésére törekednek. így a látszólagos közhelyekről konkrét elemzés során kiderül, hogy az iskolai ismeretanyag jelentős kiegészítésre szorul. így érhetjük el, hogy az érdeklődés végigkísérje a fiatalt, nemcsak az oktatás folyamatában, de az iskola elhagyása után is. A történelem bonyolultságának kapcsán a miértek felébresztése azzal az eredménnyel kecsegtet, hogy önművelésre serkentünk, hogy intellektuális érdeklődést ébresztünk. Látjuk, ha a történetírásban igaz, úgy az oktatásban kétszeresen igaz, kell legyen, hogy lia a materialista történetírás a valóságos életfolyamatokat írja le, így az . . . „többé nem holt tények gyűjteménye, nem is képzelt alakok képzelt cselekedete, hanem az egyes korszakokban élő egyének valóságos életfolyamata".10 A törvények fetisizálása az oktatás vonatkozásában éppen e valóságos életfolyamatok leírását akadályozta. Ebben kell egyik alapvető okát látnunk a történelemoktatás sok helyütt nem kielégítő nevelőhatásának. Az ember társadalmi cselekvése és az emberek akaratától függetlenül érvényesülő törvény ellentmondásának feloldását a társadalmilag determinált emberi cselekvés oldja fel.1 6 Űgy tűnik, a törvényfogalom következetesen marxista felfogása elhárítja az akadályokat a történelmi folyamat valóságos megértése előtt, amely, mint a megismerés dialektikus útjánál általában, itt is az érzéki és racionális megismerést, a konkrétat és az absztraktot, az egyest és az általánost, a lényeget ós jelenséget nem egymást kizáró ellentéteknek fogja fel. hanem dialektikus folyamatnak. Ebből következően hangsúlyozni kívántuk, hogy a történelmi konkrétum, az életteli, a sok összetevőjű képi forma, ugyanügy elválaszthatatlan sajátja a marxista történelemszemléletnek, mint a belőle szűrt absztrakció. A modern oktatás és neveléspszichológia oldalárólközelítve meg a felvetett kérdést, közismert, hogy milyen hosszú utat tett meg a lélektan a Herbart korabeli pszichológia óta. Nem térünk itt ki pl. a műveleti rendszer kérdésére. De a „másodlagos absztrakció)"'"-val kapcsolat ban ezen aspektusból megemlítenénk, hogy az ítélet, fogalom, következtetés akkor válik a személyiséget gazdagít.óvá, ha nemcsak az elvont ismeretek láncolatába illeszkedik, hanem akkor, lia pl. a korokat kifejező fogalmak állandóan konkretizálódnak. közvetlen mondanivalójukkal, képszerűen felidézhetők s értelmi, érzelmi tényezőkkel személyhez szólóak.18 Ha emberközelségbe hozzuk a tananyagot. 14 Marx: A német ideológia. Bpest, Szikra. 1952. Я. 1. - Nem tekinthető véletlennek, hogy a viták olyan széles körben gyűrűznek a törvény-fefcisizmus kérdése körül. A dialektika valóságos érvényesítéséről van ugyanis többek között szó a megismerési folyamatban. 11 Molnár Erik: i. m. 163-174. 1. 17 Kelemen László: A gondolkodás nevelése c. tanulmányában (Valóság. 1960) a következőket írja: ..Az oktatásban nemcsak konkréttól haladunk az absztrakt felé, hanem az absztrakttól a konkrét felé ... A gondolkodás fejlesztésében nemcsak az absztrahálást kell gyakorolni, hanem a konkretizálást, is." — A kérdéssel Menscsiszkaja foglalkozik évek óta. Az ismeretek alkalmazásának pszichológiája a tanulók iskolai gyakorlatában c. tanulmányában (Magyar Pszichológiai Szemle, 1961) megállapítja, hogy nemcsak az ismeret konkretizálódik, hanem az ismeretszerzés folyamata is. Lásd Vas Károly: Az általános iskolai történelemtanítás módszertana című főiskolai jegyzetét. I960.
