Századok – 1964

Közlemények - K. Telbizov egy elfelejtett magyar garibaldista 1196

EGY" ELFELEJTETT MAGYAR GAR1BALDISTA 1205 4. sz. melléklet Caprera, 1868 dec. 22. Kedves Dunyovom, hogy Magyarország és Itália testvérek, azt bizonyítja az Ön hősiessége, aki féllábát veszítette el az olasz harctereken — ott, ahol Tiiköryvel és nemes hazájuk annyi kitűnő fiával híressé tették a magyar nevet. A magyar demokráciához egyetlen szót intézek csupán: szakadjon el Ausztriától ! Ilyen hamar elfelejtették volna nemzetük virágát a börtönökben és vérpadokon? Vagy azt gondolják, hogy Ausztria nem fog még több magyart akasztani? — hogy amint elmúlik félelme, nem dobja le álszent, jezsuita álarcát, mellyel hiénaarcát takarja? Látták, hogyan gratulált Beust Róma hóhérjának? Kiki visszatér régi szerelméhez? Nem késztet szánakozó mosolyra, ha azt hallja az ember: a liberális Ausztria? Ki Ausztriával ! — ez az a kiáltás, melynek visszhangoznia kell a Kossuthok és Batthyányak klasszikus földjén — a többi magától jön. Néhány sort küldök Vidatsnak és szeretetteljes üdvözleteimet Böszörményinek. Az Ön G. Garibaldija ö. sz. melléklet Caprera, 1873 febr. 4. Kedves Dunyovom, értókként őrzöm meg az Ön könyvét ós csak azt sajnálom, hogy nem tudom olvasni. Sajnos, a jezsuitizmus még mindig uralja Európa legnagyobb részét, ós mindig készek vagyunk, hogy újra nekilássunk szétzúzásához. Mindig az Öné G. Garibaldi 6. sz. melléklet II Pungolo, esti politikai napilap Nápoly, 1860 okt. 27. szombat Dunyov István alezredest, aki súlyosan megsebesült okt. 1-ón a Ponte di Valle-i eseményeknél, diktátori paranccsal ezredessé léptették elő és az általa vezényelt ezred e dicső nap emlékére mától fogva az ő nevét fogja viselni. Ez az előléptetés — melyet méltán kapott meg az, aki annyira kitüntette magát ügyünkért — ujabb bizonyítéka annak az igazságosságnak, mely a diktatórikus kormány minden cselekedetót mindig irányítja. (Közli: K. TELBIZOV, Várna)