Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
BEREG VÁRMEGYE DOLGOZÓINAK HARCA 115 mennyiségű élelmiszer elosztásában a dolgozók rovására folytatott különböző machinációikkal is jócskán megszedték magukat. A megye dolgozóinak nem adták meg politikai jogaikat. Az 1914-es parlamenti választói összeírás adatai szerint a megye 236 611 lakója közül csak 20228-nak volt szavazati joga.2 9 Például a felvidéki járás Füzesmező községében 846 férfi közül csak 31-nek, a latorcai járás Iványi községében 858 férfi közül csak 29-nek volt szavazati joga.3 0 A politikai elnyomatáson kívül az ukrán nemzetiségű dolgozók a nemzetiségi elnyomatás miatt is sokat szenvedtek. A társadalmi élet minden vonalán folyt az ukrán lakosság elmagyarosítása. E tekintetben szégyenletes szerepet játszott a görög katolikus papság. Tagjai minden lehetőt elkövettek, hogy a magyar kormány soviniszta politikáját szolgálják a Kárpátontúl ukrán lakosainak el magyarosításában. E célból tiltották be 1916-ban a szláv cirill ábécé használatát mind az állam, mind az egyház iskoláiban, és bevezették a latin ábécét. Betiltották a ruszin szó használatát is (a magyar uralkodó körök e szóval illették Kárpátontúl ukrán lakosságát) azzal az indokolással, hogy „orosz gyökere" van, és felcserélték a „görög katolikus magyarok" elnevezéssel. 1915 októberében a munkácsi görög katolikus püspök külön körlevelet adott ki összes espereseinek arról, hogy a papok fokozzák a harcot az ukrán nyelv és kultúra ellen.3 1 A görög katolikus papság több más, a dolgozó nép ellen irányuló rendszabályt is megvalósított. így jellemezhetjük röviden, de korántsem teljesen, Bereg vármegye dolgozóinak helyzetét az első világháborút közvetlenül megelőző években és az első világháború folyamán. Természetes, hogy az ilyen rendkívül nehéz szociális, gazdasági, nemzetiségi és politikai helyzet felháborodást váltott ki a megye különböző nemzetiségű dolgozóiból és tüntetéseket az uralkodó osztály, az államhatalom képviselői, a kizsákmányolók és a papság ellen. Noha a megye munkásosztálya kis létszámú volt, és hiányoztak az iparimunkáskáderek, a dolgozók forradalmi osztályharca mégis spontán kezdett kibontakozni. Bereg vármegye valamint Kárpátontúl többi megyéje dolgozóinak harca agrár-, paraszti követelésekért folyt. A dolgozók osztály harcára rányomta bélyegét, hogy abban az időben az országban nem volt forradalmi párt. Magyarország szociáldemokrata pártjának vezetőségében az idő tájt túlsúlyban voltak a reformisták. Közvetlenül a háború előtt kezd fellendülni Kárpátontúl összes dolgozóinak, tehát Bereg vármegye dolgozóinak harca is, a szociális és nemzeti felszabadulásért, valamint a Kárpátok túlsó oldalán élő ukrán és orosz testvérekkel való egyesülésért. Az ukrán és az orosz népekkel való egyesülésben látták Kárpátontúl dolgozói örök vágyuk megvalósulását : — együttélni testvéreikkel. Több északi megye, köztük Bereg vármegye, államellenes mozgalmának növekedéséről írta Í912-ben a „Pesti Hírlap": „Az ukránizmus veszélyéről". A cikk rámutat arra, hogy az ukrán propaganda közvetlen célja egyesíteni a „ruszinokat" Oroszországgal.3 2 A cikk szerzője felhívással fordul a hatóságokhoz, kövessenek el mindent ennek megakadályozására. 1912 decemberében a „Verhovinai kirendeltség" gazdasági megbízottja Szolyván jelentette főnökségének, hogy Bereg vármegye ukrán lakossága az oroszok bejövetelét 59 KTÁL 4 f., 1. 1. 700 ügy 20 1. 30 Uo. 10 f., 1. 1. 3385 ügy 1—3. 1. KTÁL 15 f., 4. 1. 1447 ügy 50. 1. 32 Pesti Hírlap, 1912. ápr. 24. 8*
