Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
116 Ы. TKOJÁÍT várja.3 3 Úgyszintén ő sürgette a csendőrség megerősítését az államellenes mozgalom leverése érdekében. A magyar burzsoá-földbirtokos kormány egy sor rendszabályt léptetett életbe az államellenes mozgalom megakadályozására, azonban a megtorló intézkedések a politikai helyzetet még inkább kiélezték. Az első világháború alatt, amikor a néptömegek helyzete rohamosan romlott, a dolgozók harca a fennálló rend és a kormány ellen mind aktívabbá válik. Ezt a harcot segítette, hogy az orosz katonaság megjelent Kárpátontúlon. Az orosz hadsereg 1914-es őszi előnyomulása eredményeképpen az orosz katonaság Bereg vármegyében eljutott Szolyváig. Az orosz katonaságot a dolgozó nép nagy örömmel fogadta. Mivel ismerték a hegyek összes útjait és hágóit, vezetőkként szolgáltak nekik a Kárpátokban.3 4 Miután az orosz hadsereg 1915 elején Kárpátontúl területéről visszavonulni kényszerült, az osztrák-magyar csendőrség megkezdte a megtorlást azok ellen, akik együttéreztek az orosz katonákkal, s barátságos magatartást tanúsítottak irántuk. A rendőrség és a csendőrség agyonlőtte a munkásokat és parasztokat, sokukat börtönbe vetette. Az alsóvereckei és szolyvai járásokból Beregszászon, Sátoraljaújhelyen és Kassán 800 embert vetettek börtönbe.35 De a magyar burzsoá-földbirtokos kormány semmilyen megtorló intézkedése sem volt képes feltartóztatni a dolgozók forradalmi szabadságharcát, a Kárpátok túlsó oldalán élő testvérekkel való egyesülésért folytatott küzdelmet. A megye dolgozói öntudatosságának növekedését, különösen a munkások körében, nagymértékben elősegítette az orosz hadifoglyok jelenléte a megye területén, akik különböző üzemekben, gazdaságokban stb. dolgoztak. 1916-ban a megye területén több mint 1000 orosz hadifogoly dolgozott. Igaz, a görög katolikus papság mindent elkövetett, hogy megakadályozza a nép érintkezését az orosz hadifoglyokkal. 1916 novemberében a munkácsi püspök helyettese levélben fordult Bereg vármegye alispánjához, amelyben rámutatott arra, hogy „Kisszolyván 600 orosz hadifogoly végzi a útjavítási munkálatokat, akik az ottani híveinkkel érintkezve, ezeket helytelen eszmékkel szaturálják."36 Ezzel kapcsolatban a püspök helyettese kéri, hogy az orosz hadifoglyokat a megye hegyvidéki járásaiban az olasz hadifoglyokkal cseréljék ki. A naprólnapra növekvő forradalmi hullámot nem tudták megállítani sem a hatóságok rendszabályai, sem a papság kívánsága. 1916-ban és 1917 elején a keleti fronton, a bolsevikok hatalmas agitációs munkája eredményeképpen barátkozás folyt. A világ népei nemzeti felszabadító és háborúellenes harcát döntően befolyásolta a februári polgári-demokratikus forradalom győzelme Oroszországban. A cárizmus szétzúzása az osztrák-magyar dualista rendszer elkerülhetetlen bukásának előhírnöke volt. Kárpátontúl dolgozói, köztük Bereg vármegye dolgozói is, rendkívül aktívan válaszoltak az oroszországi forradalmi eseményekre. Még nagyobb lelkesedéssel folytatták a harcot az osztrák-magyar rezsim ellen. Újult erővel növekedett forradalmi, felszabadító és háborúellenes harcuk, új lendületet kapott a Kárpátok túlsó oldalán lakó testvérekkel való egyesülés mozgalma. 33 KTÁL 772 f., 3. 1. 2 ügy 5. 1. 34 Magyar Országos Levéltár B. M. (K. 149) 3 t. 68 cs. 35 KTÁL 283 f., 2. 1. 3636 ügy 1. 1. 36 KTÁL 283 f., 1. 1. 4222 ügv 1. 1.
