Századok – 1964
Tanulmányok - Ránki György lásd Berend T. Iván - Serfőző Lajos: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a szanálás 1159
A M AG Y AR ORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT ÉS A SZANÁLÁS 1175 ségét. Ebben a külpolitikai koncepcióban az „európai egyensúly" fenntartásának hagyományos játszmájában Magyarország, minden kül- és belpolitikai bajával együtt, nagyon mellékes figura volt. Németország rekonstrukciójának elgondolása, a Dawes-terv ekkor folyó kidolgozása mellett legfeljebb csak annyiban vették számításba, hogy ezen politika számára talán még „jól is jött" egy, a franciabarát kisantanttal rivalizáló, azzal ellentétben álló magyar kormányzati rendszer. Ennek fejtegetése azonban már nagyon messzire vezetne. Fölösleges volt tehát a magyar politikai és gazdasági élet februári riadalma, Peidl Gyuláék londoni útja nem gördített akadályt a külföldi kölcsön feltételének útjába. A szanálási törvényjavaslatok parlamenti tárgyalása A javaslatok csakhamar él is készültek. Bethlen miniszterelnök 1924. március 27-én írta alá azokat, és április 3-án már a parlament egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi bizottságának a jelentése is elkészült. A Nemzetgyűlés plénuma április 5-én megkezdhette a javaslatok vitáját. A kormány a szanálással összefüggő törvényjavaslatok egész garmadáját fogta egvmarokra és rakta le a parlament elé, hogy az egyszerre és minél előbb végezzen velük.54 A megtárgyalásra kerülő javaslatok tartalmának jórésze már ismert volt a nemzetgyűlés tagjai előtt. így mindenekelőtt tudták már Bethlen januári beszámolója óta, hogy mit tartalmaz a két jegyzőkönyv, amely az alaptörvényjavaslat keretében ratifikálásra várt. Az első — amely egyrészről Anglia, Franciaország, Olaszország, Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia, másrészről Magyarország közötti megállapodás volt — a politikai feltételeket, lényegében azt foglalta magában, hogy a magyar kormány a trianoni békeszerződésben vállalt kötelezettségeinek „pontosan és lojálisán eleget tesz". A másik — a Nemzetek Szövetségének Tanácsa és Magyarország között — a súlyosabb, a gazdasági feltételeket tartalmazta, tehát a kölcsönről, a kölcsön felhasználásának a módjáról, a főbiztos széles jogköréről, az ellenőrzés egyéb módozatairól. a zálogokról stb. szólott. Új volt többé-kevésbé azonban még a nemzetgyűlés tagjai előtt is a javaslatoknak a kormány felhatalmazásával kapcsolatos része. Ebből kiderült egyrészről, hogy a következő mintegy két és fél évre milyen intézkedések végrehajtásához kéri a parlament szentesítését a kormány. Az intézkedések széles köre már eleve magában foglalta a kiadások apasztása és a bevételek növelése címén mindazt, amit a kormány jónak látott megvalósítani a létszámcsökkentés, a fizetésrendezés, a hatósági ellátás megszüntetése, az adók emelése stb. terén, továbbá a kölcsönnek a külföldi ellenőrzés által biztosított keretek 54 Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számü, a Magyar Nemzeti Bank létesítóről szóló 424. számü, az államháztartás hiányainak fedezése céljából fe1 veendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyai- tartozások tekintetében engedélyezett fizetési halasztás tárgyában Párizsban 1923. évi december 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi ós hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok. Az 1922. évi június hó 16-ára összhívott nemzetgyűlés nyomtatványai . . . Irományok. IX. és X. köt.
