Századok – 1964
Tanulmányok - V. Windisch Éva: A magyarországi német nemzetiségi mozgalom előtörténete (1867–1900) - 1104
A MAGYARORSZÁGI NÉMET NEMZETISÉGI MOZGAI.OM ELŐTÖRTÉNETE 1121 öntetűen foglal állást.17 0 Végül a magyar hatóságok kezdeményezésére néhány hónappal a parlamenti vita után sor kerül arra is, hogy a. német tömegek nyilatkozzanak a kérdésben. Német kimutatás szerint 31 németlakta város és község tart népgyűlést s küld tiltakozó nyilatkozatot a Schulvereinhez, visszautasítva a magyar kormányt ért támadást, s kijelentve, hogy nemzetiségi igényeik terén semmi sérelmet nem szenvednek.171 Különösen határozott hangúak a szepesi városok — feltehetően őszinte — nyilatkozatai. A lőcseiek kijelentik, hogy a magyar nemzet részének érzik magukat, köszönettel veszik a kormányzat igyekezetét annak érdekében, hogy minden állampolgár megtanulhassa az államnyelvet, melyet egyébként ők már évekkel ezelőtt önként bevezettek iskoláikba.17 2 Késmárk polgárainak határozata szerint a város a legteljesebb nyelvi szabadságot élvezi; szabadabb, liberálisabb nemzetiségi törvényeket sehol a világon nem találhatnának. Épp ezért, jelentik ki, az sem sértené őket, ha fiaik nyelvi vonatkozásban is asszimilálódnának az államalapító magyarsághoz.17 3 Pesten egy Heinrich Jenő nevű — egyébként ismeretlen — biztosítási hivatalnok rendez „kisgyűléseket" a város néhány pontján; a Városligetben műsorral, tűzijátékkal egybekötött nagygyűlést tartanak, s a többezer résztvevő előtt Herman Ottó utasítja vissza a német beavatkozást. Utóbb az állatkertben is lezajlik egy tréfás, a Schulverein professzorait kigúnyoló jelmezes felvonulás.174 A Szászföld természetesen nem vesz részt a kétségkívül megrendezett, de ellenállás nélkül lebonyolított tiltakozási kampányban. Néhány magyarországi jelenség is arra vall azonban, hogy a németség véleménye nem mindenütt azonos a kormányzatéval. Pozsonyban a városi bizottság a német érzelmű Theodor Edl javaslatára elveti a tiltakozó határozat megtételének gondolatát, azzal az indokolással, hogy Pozsony lakói magyar polgárnak tekintik magukat, s a Schulverein határozatát nem érzik magukra vonatkozónak. A város iskolái különben is felekezeti iskolák, ügyeik nem tartoznak a városi tanácsra.175 Kőszeg lakossága két nyilatkozatot tesz. Az első korrekt, de német öntudattal telített: „Tiltakozunk — írják — az ellen, hogy valaki minket a külföld felé gravitáló idegen nemzetiség tagjainak tekinthessen — mégis kegyeletes emlékezetben tartjuk, hogy az európai legműveltebb nemzetek egyikétől származunk, — hogy egykor apáink előharcosai voltak itt a civilisatiónak, s német 1.0 A Népszava gúnyosan ismerteti a németek eljárását; az Arbeiter Wochen Chronik egyenesen megtámadja a Schulvereint: a németség Bismarck uralma alatt lefelé halad; most nem dicsőség a németekhez tartozni. A magyarországi németek különben is kijelentették, hogy nincsenek elnyomva. (Népszava, 1882. ápr. 23.) 1.1 Erwin Barta—Karl Bell: i. m. 148. 1. 172 Die Deutschen in Ungarn und Siebenbürgen und der „Deutsche Schulverein". Hermannstadt. 1882. (Klny. a Siebenbürgisch-Deutsches Tagblatt 1882. évi 2513. számából.) 18—19. 1. i« Uo. 38—40. 1. 174 Uo. 28, 65—70. 1. — A rendőrség egyébként nem nézi jó szemmel Heinrich gyűléseit, s Thaiss meg is tiltja, hogy e gyűlések felvonulással, zenével egybekötve történjenek. Azt a hírt kapta ugyanis — mint, a belügyminiszternek jelenti —, hogy e gyűléseken a szociáldemokraták is fel akarnak szólalni, s attól tart, hogy ez zavargásokhoz vezethet. Egy ízben arra a hírre, hogy Újpestről többezer ember akar egy Schulverein-ellenes gyűlésre felvonulni, gyalogos és lovas rendőröket vezényel ki az újpesti útra. A hír végül hamisnak bizonyul. (Magyar Országos Levéltár. Belügyminisztérium. Elnöki) iratok. XIV. 1251/1882.) Másutt viszont, így Újaradon a magyarországi Általános Munkáspárt küldöttei csakugyan rósztvesznek a tiltakozó gyűlésen, s a német és magyar kormányt támadó, a párt programját ismertető röplapokat osztogatnak a parasztok között, (Uo.) 175 Die Deutschen in Ungarn . . . 22—28. 1.
