Századok – 1964
Tanulmányok - V. Windisch Éva: A magyarországi német nemzetiségi mozgalom előtörténete (1867–1900) - 1104
1120 Vr . WINDISCH ÉVA Tisza felszólalásai a kérdés érdemét illetően tartózkodóak: a külföld felé a kormány egyetlen feladatának a tájékoztatást, a valóságos helyzet feltárását látja. Ugyanakkor leszögezi a hivatalos álláspontot a németek kérdésében: sovinizmusról a németek irányában az igazság látszatával Magyarországon nem lehet szó, hiszen a német nyelv kötelező tantárgy minden középiskolában. A német tannyelvű iskolák számának csökkenése kétségtelen, ezek közül azonban a kormány egyetlen egyet sem tiltott be: ,,ez a nemzeti élet fejlődésének következménye".16 6 Még határozottabban elutasítja Tisza a Schulverein akciójának megbélyegzését Hermán Ottó későbbi — egy lázító hangú német röpirat ügyében elmondott — interpellációjára adott válaszában: a Schulverein ténykedéséről a kormány nem kíván hivatalosan tudomást venni, mivel ez nem kormányténykedés, hanem magánténykedés. A védekezés lehetősége megvan a nyilvánosság terén s a német kormánnyal való barátságos viszonyban. A nemzetiségektől pedig a magyar állani meg fogja ezután is követelni, ami megilleti, de sohasem fog valakit nyelvéért vagy nemzetiségéért üldözni.167 A Schulverein-ügy hullámai ezzel azonban nem ülnek el, sőt ezután kezdenek csak gyűrűzni szélesebb körben it s. Még az 1882. év folyamán számos röpirat lát napvilágot magyar és német részről egyaránt. A németek közül legnagyobb port R. Heinze heidelbergi professzor Hungarica-ja veri fel, amely a Löher által előadottakat színezi és az iskolaügyre vonatkozó anyaggal bővíti. A valóságos és ferdített állításokból összeállított, imperialista ízű fenyegetéssel záruló röpiratot újabb terjedelmes, adatszerű bizonyító anyagot hozó írás védi meg a magyar részről hivatalosan elkészített válasszal szemben.168 További magyar röpiratok rámutatnak a németországi magyarellenes fellépés expanzív jellegére — kulturális színezetű megmozdulásaik végső célja a német uralom megvalósítása Magyarországon —, szász gyökereire — a szászok elavult privilégiumaik elvesztésébe belenyugodni nem tudva, mozgósítják a külföldet —, s arra a körülményre, hogy a többi magyarországi német részéről sohasem hangzott el panasz az őket ért sérelmekről. A röpiratok bizonyítani próbálják a magyarországi nemzetiségek helyzetének kielégítő voltát, s a nemzetiségi törvény érvényben lételét. Kubinyi Zsigmond a nemzetiségek elégületlenségét az osztrák reakció izgatásaira vezeti vissza; ez szeretné, ha Magyarország még mindig osztrák tartomány lenne, és sovinizmusnak tekinti, lia a magyarság nyelvéről, kultúrájáról gondoskodik. A németellenesség vádja Magyarországgal szemben csak abból a feltevésből kiindulva indokolt, hogy minden, ami Magyarországon nem német, eo ipso németellenes. Kubinyi elismeri az ország anyagi és erkölcsi bajait, s Tisza kormányzatát teszi értük felelőssé; a helyzet nehézségei azonban egyaránt sújtják a magyarokat és a nem magyarokat.169 A Schulvereint elítélő megnyilvánulások között a német polgárság képviselői is hallatják hangjukat, s a sajtó — bár nem tulajdonít a kérdésnek nagyobb jelentőséget — Rákosi Jenő Reformjától a Népszaváig szintén egv-166 Képviselőházi napló 1881—1884. П. köt, Bpest. 1882. 281—300. 1. 1882. jan 27-i ülés. 167 Képviselőházi napló, 1881—1884. III. köt, Bpest, 1882. 08—71, 159—161. 1. 1882. febr. 15-i és febr. 20-i ülések. lfis Rudolf Heinze: i. m.; a magyar válasz: Dr. Heinze's Anklageschrift . . .; erre a német részről készült válasz: Deutsche Wahrheiten.. . ,6а Neményi Ambrus: i. m.; Kubinyi Zsigmond: Das Deutschtum in Ungarn. Einige Worte zur Aufklärung von einem Stock-Magyaren. Berlin. 1882; Halász Sándor: i. m.
