Századok – 1964
Tanulmányok - V. Windisch Éva: A magyarországi német nemzetiségi mozgalom előtörténete (1867–1900) - 1104
1108 Vr . WINDISCH ÉVA német polgárság mozgalmának szövetségeseket keressen. Legkézenfekvőbbnek a szászsággal való kapcsolatok felvétele látszik. 1874-ben indul meg a szászok politikai napilapja, a Siebenbürgisch-deutsches Tagblatt; a Steinackerral Glatz révén személyes összeköttetésben is álló Gustav Kapp szász képviselő, később nagyszebeni polgármester szellemében az egész magyarországi németség érdekeinek képviseletét is vállalva. A magyarországi németek nevében Steinacker válaszol, s a lapnak évtizedeken át munkatársamarad. Ez a kapcsolat azonban nem jelent gyakorlati segítséget egy magyarországi német mozgalom megindítása szempontjából. Bár a lapban számos cikk jelenik meg a magyarországi németekről, a szepességiekről, bánságiakról, — a jól szervezett, politikailag és anyagilag egyaránt magas színvonalon álló szászság arisztokratikus elkülönülésben élő vezetői általában visszautasítják a szervezetlen magyarországi németséggel való együttműködés gondolatát.119 Szövetségesek keresése során Steinacker a Magyarország határain túl élő németség felé is kiterjesztette tevékenységét. 1877-től kezdve cikkek tömegét írta németországi lapokba, a magyarországi viszonyok megismertetésének, a magyarországi németek sorsa iránti figyelem felébresztésének célzatával. 1877-től cikkírója a Schwäbischer Merkur-nak, 1878-tól a Frankfurter Zeitungnak, a kilencvenes évektől a Neue Preussische Zeitung-nak, a Kölnische Zeitung-nak, a Deutsche Tageszeitung-nak. Sőt, Németországon túl egész Európát szeretné tájékoztatni a magyarországi viszonyokról ; erről tanúskodnak a St. Petersburger Herold-ba — itt nagy súlvt helyez a magyar társadalom orosz-ellenességének vázolására —, a Neue Züricher Zeitung-ba, olykor a Daily News-ba írt cikkei. E cikkek természetszerűleg sokkal élesebben vetik fel a magyarországi németek helyzetét, mint a magyar lapoknak írottak; a magvai' közvélemény kontrolijától szabadon, Steinacker itt fejti ki leplezetlenül nézeteit. Nemcsak Tisza Kálmánt támadja élesen, de a magyar viszonyokat általában is; a magyar politikai és társadalmi állapotokat tarthatatlannak nevezi, s értük az „elhamarkodott liberalizmus" mellett a parlamentben még mindig uralkodó nemesség önzését, rendi érdekeit, nemzetiségi exkluzivitását teszi felelőssé. Más cikkekben a Magyarországon uralkodó németellenes hangulatot ismerteti ; a magyarországi németek rendszeres és brutális elnyomását, a budapesti hírlapok támadásait minden ellen, ami német, a magyarországi németek energiátlanságát, gyávaságát. Magyarország gazdasági nehézségeiből e lapokban — pozsonyi cikkeivel ellentétesen — a dualisztikus rendszer tarthatatlanságát következteti, s a külföldi államoknak a magyar értékpapírok iránti bizalmatlanságot ajánlja, mint ami a dualizmus megszüntetését siettethetné.120 Steinacker azonban nem elégszik meg a sajtó útján való széleskörű propagandával, s igyekszik közvetlenebb személyes kapcsolatokat létesíteni. 1878-ban körlevelet intéz német könyvkereskedőkhöz és kiadókhoz, s hivatkozva a magyarországi németek elnyomatására, kiadványokat kér számukra.121 1879. évi németországi utazása alkalmával pedig kapcsolatba lép a német nacionalista irányzatok vezetőivel és ideológusaival, így Richard Böckh-kel, 119 Edmund Steinacker: i. m. 58, 73, 75. 1.; Barbara Groneweg: i. m. 82—84. 1. Érdekes, hogy a Siebenbürgiseh-deutsehes Tagblatt egy — talán Steinacker tollából származó — cikke már 1874-ben felveti egy bánsági német paraszti és polgári párt megalapításának gondolatát. 120Edmund Steinacker: i. m. 121 —122. 1.; Barbara Groneweg:. i.m. 70—82. 1. 121 Barbara Groneweg : i. m. 47. 1.
