Századok – 1964
Tanulmányok - V. Windisch Éva: A magyarországi német nemzetiségi mozgalom előtörténete (1867–1900) - 1104
A MAGYARORSZÁGI NÉMET NEMZETISÉGI MOZGAI.OM ELŐTÖRTÉNETE 1109 valamint Löherrel, Friedjunggal és német lapok szerkesztőivel.12 2 E kapcsolatok jelentőségét és értékét a nagynémet mozgalmak ismertetése fogja megvilágítani. Sokoldalú publicisztikai és társadalmi tevékenysége mellett Steinacker módot keresett a közvetlen politikai tevékenységre is. A pártalapítás meghiúsultakor kísérletet tett arra, hogy képviselőséget szerezzen. Az 1875. évi választásokon szász választókerületben lép fel, s első próbálkozásra ugvan nem, de a besztercei kerületben egy visszalépő követ helyett bekerül a parlamentbe. Az 1879. évi választásokon több próbálkozás után sem sikerül mandátumot szereznie, de 1881-ben két helyen: a nagydisznódi kerületben és Brassóban is megválasztják, sőt mérsékelt ellenzéki programmal Apatinban is fellép, ahol azonban'vereséget szenved. Két mandátuma közül az elsőt tartja meg, 1888-ban bekövetkező kényszerű lemondásáig.123 Mint képviselő Steinacker a szász követek klubjához csatlakozott, dfe bizonyosfokú függetlenséget megőrzött velük szemben. Nem annyira a szászok, mint egyfelől az egész magyarországi németség, másfelől a polgárság képviselőjének tekintve magát, a képviselőházban minden alkalmat felhasznált ezeknek az éiVlekeknek a védelmezésére. Altalános politikai célkitűzéseit egy 1875-i program beszéd ben vázolta először: a Monarchia két része közötti szerves összefüggés létrehozása, a kiegyezési törvény módosítása, a képviselőház igazi népképviseletté való átalakítása, egy jog- és kultúrállam anyagi és erkölcsi feltételeinek megteremtése, a területi és nemzetiségi sajátosságok figyelembevétele, teljes vallás- és lelkiismereti szabadság s az egyházak autonómiájának kimondása, a polgárok törvény előtti valóságos egyenlősége, az államháztartásban szigorú takarékosság, az adók igazságos elosztása.124 Első parlamenti beszédében viszont a polgári osztály nevében fejtette ki programját, politikailag érvényesülési lehetőséget, gazdaságilag az ipar támogatását igényelve, támadva s irreálisnak nevezve az új magyar állam pénzügyi terveit, melyek részben azért is jöhettek létre, mert a józan számítású polgárság hiányzik a képviselőházból.125 Az 1875 — 1878. évi ciklusban — mely a gazdasági kiegyezés vitájának jegyében telt el — Steinacker parlamenti beszédeiben több vonatkozásban is érintette a közös gazdasági ügyek kérdését, s ezekből kiindulva hangoztatta az Ausztriával való kapcsolatok szorosabbra fűzésének szükségességét. A jelenlegi államrendszerben a pénzügyek gyökeres megjavulása nem érhető el; a közös ügyek elveit időről időre a fennálló viszonyokhoz kell alkalmazni — mondotta 1876-ban a költségvetés általános vitájában. A vám- és kereskedelmi szövetség kérdéséhez szólva kiemelte, hogy a két ország szoros összeköttetése Magyarországnak áll elsősorban érdekében, s hogy szélesíteni kell azt a keskeny hidat, amit a kiegyezés Ausztria felé jelent. A mechanikus kapcsolatokat organikus kapcsolattá kell alakítani, mondotta később, a delegációs rendszert az igazi parlamentarizmus karikatúrájának nevezve, — amelynek következtében a Monarchia nem képes Európában az őt megillető szerep eljátzására.120 122 Edmund Steinacker: i. m. 125—126, 131 -132, 135—-136. 1. Böckh két levelét Steinaekerhez közli Groneweg: i. m. 89 91. 1. 123 Edmund Steinacker : i. m. 78—81. 93—101. 1. A választások körülményeinek részletes ismertetésével. Ld. még Barbara Groneweg : i. m. 40- 45. 1. 124 Edmund Steinacker : i. m. 81. 1. 125 Uo. 83. 1. 126 Uo. 89—91. 1.
