Századok – 1964
Tanulmányok - V. Windisch Éva: A magyarországi német nemzetiségi mozgalom előtörténete (1867–1900) - 1104
V. Windisch Éva: A magyarországi német nemzetiségi mozgalom előtörténete (1867—1900) (II. rész) 3. Német nemzetiségi törekvések Magyarországon A magyar állam és társadalom asszimiláló törekvéseinek a XIX. század kiegyezés utáni három évtizedében a hazai németség csak igen kis mértékben szegül ellene. A német polgárság spontán asszimilációjának folyamata e korszakban új lendületet vesz. A paraszti rétegek nem állanak a nemzetiségi öntudatnak azon a fokán, hogy az őket érintő nyelvi rendelkezések sérelmes voltát felismerjék, s ha egy-egy sérelem ellenállásra késztetné is őket, nincsen senki a német értelmiség vagy polgárság körében, aki elégedetlenségüket szervezett keretek közé terelné. Mindaz, ami e három évtizedben német polgári mozgalom jellegével, de igen szűk keretek között, a XX. század folyamán kibontakozó német nemzetiségi mozgalom előjátékaként lejátszódik, úgyszólván kivétel nélkül egyetlen személy működésének eredménye. E személy Edmund Steinacker, akit a későbbi német polgári és fasiszta történeti irodalom a magyarországi németség atyjának, ébresztőjének, a délkelet-európai német mozgalom úttörőjének nevez. Valóban, amikor a XIX. századi magyarországi német szervezkedéseken áttekintünk, nem kell mást tennünk, mint az ő pályáját ismertetnünk. Ez a körülmény mindennél jobban mutât ja, mennyire szűk az a társadalmi bázis, amelyre a magyarországi német nemzetiségi mozgalom e korszakban támaszkodhatott.106 Edmund Steinacker 1867-ben, 28 esztendős korában költözött vissza Magyarországra. Bár Debrecenben született, németországi eredetű, s a század elején Magyarországra került családból, az országot gyermekkorában ismét elhagyta, s a Monarchia más részeiben, majd Németországban végezte iskoláit, mérnöki oklevelet szerezve a stuttgarti egyetemen. Apja, Gustav Steinacker evangélikus lelkész, a reformkori magyar törekvések, s utóbb — akkor már nem Magyarországon él — a szabadságharc híve volt; működésének legmaradandóbb része a magyar költészet és regényirodalom egykorú alkotásainak németre fordításában kifejtett tevékenysége. Fia azonban — bár saját állítása szerintnémetországi tartózkodása során is mindvégig magyarnak érezte magát — akkor, amikor Magyarországra jön, hogy a kiegyezés teremtette alapokon meg-106 Edmund Steinacker: Lebenserinnerungen. Steinacker működésének első szakaszát tárgyalja: Barbara Groneweg: Die Anfänge der volkspolitischen Arbeit Edmund Steinackers 1867—1892. München. 1941 (Veröffentlichungen des Südostinstituts Nr. 25) a visszaemlékezések és némileg Steinacker hagyatékának felhasználásával. Jelen összefoglalásban nem tehettünk kísérletet arra, hogy Steinaeker magyarországi működésének — kereskedelmi- és iparkamarai titkárság, politikai tevékenység, újságírás —nagymennyiségű forrásanyagát feldolgozzuk. Hozzáférhetetlen vejt számunkra Steinaeker — feltehetőleg ma is Münchenben őrzött — hagyatéka is. Nem látszik azonban valószínűnek, hogy a még elvégzendő, részletekbe menő kutatás a Steinackerről alkotott képet lényegesen módosítsa.
