Századok – 1964
Tanulmányok - Makkai László: Puritánizmus és természettudomány 1073
1076 MAKKAI LÁSZLÓ Hartlib körének gondolkozására jól rávilágít egyik tagjának, John Stoughtonnak a hazakészülő Tolnaihoz intézett és Hartlib által nyomtatásban kiadott búcsúlevele.1 3 Az antik citátumokkal bőven megtűzdelt, terjengős latin nyelvű írásmű nem egy nagy gondolkozó, még csak nem is egy jelentős író alkotása. De egy középszerű ember hűségesebben tükrözi környezetének eszméit, mint egy kimagasló egyén, s ezért a Stoughton levelében foglaltakat a Hartlib-körben közhelyszámba menő gondolkozásnak kell tekinteni, amit egyébként megerősít az a tény is, hogy Hartlib kiadásra méltónak tartotta, s mint kiadót, önmagát tüntette fel. Bevezetésül elmondja, hogy Tolnait milyen buzgó puritánnak ismerte meg: „Tudom, milyen sokra tartod a mieink kegyességét." Azután a puritán eszmék terjesztésére hazasiető elé a harmincéves háborúban szenvedő Európa apokaliptikus képét festi, de vigasztalja őt „Babilon végső pusztulásának vassal írott" és „a Sión dicsőségének fényében feltámadó nagyszerű évezred arannyal írott" próféciájával. A régi korszak utolsó százada, amelyben ők élnek, egyben az új korszak küszöbe. Az eljövéndő boldogság munkálására küldi Tolnait, emlékezetébe idézve (bár erre neki, a ,,tudó"-nak nincs szüksége) „a mi Durynk szent szándékait, a szinte tiéteknek számító Comenius magasratörő terveit, s annak, aki a miénk, de egyben az egész világé, a legkiválóbb és legnemesebb Verulamiusnak nagyszerű távlatait". Ehhez a három jelképes névhez kapcsolva sorolja fel a jövő nagy feladatait, melyekben Tolnainak is tevékenykednie kell: „egyesíteni az egyházakat . . . , igazgatni és újjáteremteni az iskolákat . . . , a tudományok fejlesztésével előbbre tolni az értelem birodalmának határait . . . kiűzve a protestánsok iskoláiból a skolasztikus, viszálykodó teológiát, hogy helyette az emberséges és a gyakorlatias uralkodjék bennük ... s virágozzék mindenütt ... az igazság, főként az, amely a kegyesség szerint való." Végül Rákóczi Györgyhöz, Tolnai patrónusához fordul, hogy tegye a gyulafehérvári akadémiát Helikonná és Sionná ,,s egyebek között a gyakorlati kegyesség hirdetésére is adjon helyet". Ezek a gondolatok jól jellemzik Tolnai magyarországi működését, egyben azonban a puritán kegyesség és a természettudományos haladás ügyét egy ragyogó jövendő perspektívájában összeolvasztó gondolkozást is. Stoughton, aki levelének kiadásakor már nem élt, mindezeket 1639 tavaszán írta le, amikor a forradalom még legfeljebb föld alatt izzott, a forradalmi feladatok tehát sem őt, sem baráti körét nem indíthatták — mint Rabb feltételezi — a baconi filozófia „gyors" elfogadására. Természetesen szó sem lehet arról, hogy a baconi filozófiát a puritán körök (nemcsak a Hartlibé) egyik napról a másikra tették volna a magukévá. Hartlib körének célkitűzései már a harmincas évek folyamán megérlelődtek, s azt sem lehet mondani, hogy a puritánizmus és a természettudomány szövetkezésének ők lettek volna az úttörői. E két egymástól oly távolról induló mozgalom szálai már korábban összekapcsolódtak. A 'puritánizmus a „ babona" és a ,,bálvány imádás" ellen Az angol polgárság forradalmi ideológiájában, a puritánizmusban adott a kereszténység utoljára összefogó világmagyarázatot és társadalmi programot, 13 Felicitas Ultimi saeculi. London. I(i40. A ritka nyomtatványnak fotókópiája a Bodleian Library szívességéből az MTA Történettudományi Intézetének filmtárában található.
