Századok – 1964

Tanulmányok - Makkai László: Puritánizmus és természettudomány 1073

Maitkai László : Puritánizmus és természettudomány Mióta Max Weber a puritánizmusnak a tőkés fejlődéssel való szoros kapcsolatára rámutatott, a történetírásban közhelynek számított, hogy a puritán utilitarizmus, a „kapitalista aszkézis" a természettudományos érdeklődést is serkentette, s Angliának a természettudomány XVII. századi történetében Gilbert, Harvey, Bacon, Boyle és Newton nevével fémjelzett vezető szerepe valamiképpen összefügg a puritán eszmevilággal. Ennek az összefüggésnek a kidolgozására többen is vállalkoztak. D. Stimson az angol forradalom alatt létrejött s a restauráció korában a természettudományok művelése terén oly nagy szerepet játszó Royal Society (1662) keretei közt megszervezkedő tudós körökről mutatta ki, hogy azoknak tagjai nagy többségben puritánok vagy a forradalom puritán vezetőihez közelálló személyekből kerültek ki.1 R. F. Jones szélesebb kitekintéssel a kor tudományos életére, elsősorban a kortársak nyilatkozataiból és megemlékezéseiből próbálta a természettudomány és a puritánizmus kapcsolatait megállapítani, s különösen a puritánoknak a nevelésügyi reformok iránti érdeklődését, mint a természettudomány fejlesztésében való legsajátabb részvételüket hangsúlyozta.2 Míg Stimson és Jones csak általánosságban jelölték meg azokat a vonásokat, melyek a puritán szellemiséget jellemzik s szerintük a természettudomány felé vonzották, addig R. K. Merton „a vallásos és etikai meggyőződéseknek azt a lényeges magvát" keresi, amelyen a sokféle puritán árnyalatot közös nevezőre lehet hozni, s ezfc Richard Baxter puritán prédikátor műveiben véli megtalálni, éspedig abban, hogy a puritánok a tapasztalatot és az értelmet tartották a hit és a cselekedet alapjának, ami egybeesik a kísérletező és matematizáló természettudomány módszerével.3 A puritánizmuson belül a forradalmi szárny törekvéseit köti össze a természettudomány iránti érdeklődéssel G. Rosen, s arra a konklúzióra jut, hogy „kétségkívül megállapítható, hogy az új kísérleti tudomány egyik legfőbb hajtóereje a puritánizmus volt".4 Legutóbb az angol marxista történész, Christopher Hill a puritánizmus utilitarista aktivizmusában, a középkori tekintélyek elleni lázadásában, ösztönös racionalizmusában és determinizmusában, s az emberiség haladásába vetett remény -1 D. Stimson : Dr. Wilkins and the Royal Society (Journal of Modern History 1931), Puritanism and the New Philosophy in XVHth Century England (Bulletin of the Institute of the History of Medicine 1935), Comenius and the Invisible College (Isis 1939) és Scientists and Amateurs, New York 1948. 2 R. J. Jones : Ancients and Moderns. St. Louis. 1936. 3 R. K. Merton: Puritanism, Pietism and Science (TheSociological Review 1936) és Science, Technology and Society in Seventeenth Century England (Osiris 1938). 4 O. Rosen : Left-Wing Puritanism and Science (Bulletin of the History of Medicine 1944).