Századok – 1964
Tanulmányok - Gerő László: Középkori vármaradványok mai magyar városképeinkben 1053
KÖZÉPKORI VÁRMARADVÁNYOK MAI MAGYAR VÁROSKÉPEINKBEN 1071 amelyek külföldön igen gyakoriak, de Magyarországon nem maradt belőlük ilyen épségben egy sem. A kőszegi vár műemléki helyreállítása számos értékes, eddig ismeretlen középkori és reneszánsz részlet feltárására és bemutatására adott alkalmat, miközben a város új múzeumot, nagy előadótermet, egy közfürdőt és turistaszállót kapott (utóbbiakat az elővárban). Mindez az eddig kevés hasznú, rossz felhasználású és méltatlan fenntartású, elhanyagolt vár épületeinek felhasználásával történt, ahol korábban a barokk és eklektikus átalakítások az épületegyüttes történeti megjelenésének értékét is többé kevésbé elhomályosították. Az itt ismertetett munkák nyomán — melyekben a főváros szívében elindított budavári munkák hatása ismerhető fel — kiszélesedő érdeklődés most már egyre sokrétűbben jelentkezett országosan is. Akár a budai lakónegyed jelentős építészeti együttesét körös-körül övező, máig megmaradt középkori falak gondozására, kertészeti környezetüknek kialakítására gondolunk, akár arra a kívánságra, hogy Budán a várfalakat eltakaró késői földtöltésektől, más városokban jelentéktelen épületektől megszabadítsuk őket. Mióta a váríalmaradványokkal ismét foglalkozunk, Sümegen, Szigligeten, Sárospatakon (31 — 32. kép), és más településeinkben is határozott lendületet vett az ide látogatók számának növekedése. Gyulán és Kisvárdán a várakkal kapcsolatos helyreállítások új színfoltokat jelentettek. Előbbinél az új múzeumnak, utóbbinál sportklubnak adtak a vármaradványok szállást. Mindkét helyen tehát a műemlékek közvetlenül kapcsolódni tudtak a település mai életéhez. A gyulai vár ugyanis — egykori kastélyával és kastélyparkjával, klasszicista lovardájával — a város új fürdőjének adott üde keretet. Az új fürdő építése során viszont mód kínálkozott az egykori várat övező víztükör egy részének visszaállítására is. Jelentős, közösségi célt szolgál a múzeumnak berendezett vár Sárospatak, Tata, Siklós, Pécsvárad, Sárvár, Szigetvár, Nagyvázsony településében. Még jelentősebb lesz a várfalak szerepe Sopron város-fal-öve esetében, mely gyalogos sétálóinak (16. kép), a jövő „gyalogos városa" számára jelent majd új élményeket. Ugyanígy lesz ez Pécsett, ahol a várost ezen az élményen kívül — néhány rozoga épület lebontása árán — a tekintélyes méretű középkori várfalak kiszabadítása nagyszerű városképhez juttatja, értékes műemlékegyüttesét eddig nem élvezett remek perspektívában fogja bemutatni (7. kép). E tanulmányunkban közölt városalaprajzokban mai városaink településszerkezeteiben meglevő, illetve lappangó egykori városfalak és eredeti városszerkezetek összehasonlítását igyekeztünk elősegíteni,1 2 és szerepük jelentőségét kidomborítani. Reméljük, hogy az azonos, 1 : 10 000-es arányban redukált várostérképek a történelmi városmagok nagyságrendi összehasonlításához jó alapot szolgáltatnak, továbbá kijelölik a történelmi városmag területét, és ezzel elősegítik a városi topográfia és a város gazdasági, társadalmi jelenségei közötti összefüggések vizsgálatát. 12 A várostérképek beazonosításáért, és a rajzok szíves elkészítéséért ezúton is köszönetet mondok atyámnak, id. dr. Gero Lászlónak. 10*
