Századok – 1964

Tanulmányok - Gerő László: Középkori vármaradványok mai magyar városképeinkben 1053

KÖZÉPKORI VÁRMARADVÁNVOK MAI MAGYAR VÁROSKÉPEINK BEN 1067 26. Sárvár szabályos alaprajzú olaszbástyás vára a mai településben nek visszaállítása (11. ábra). Ilyen volt Győrben a Rábának Dunába torkolásánál még álló füles-bástya bemutatása, melyet korábban egy rossz állapotú mozi épülete takart (33 — 34. ábrák). Győr vára is, mint Pécsé, egy belső magból, a Káptalan dombi püspökvárból állt, melyet a polgárváros vett körül. Ez a belső mag äz övező városfalaktól körülvett területnek nem a közepét foglalja el, hanem annak a sarkát, ugyanúgy, mint Pécs, Pápa, Sárospatak, Kőszeg várai sarkaiban találjuk a belső-várakat, földesúri tulajdonban, hasonló viszonyban, mint ahogyan azt a vár szó ábrázolásának egyiptomi hieroglifájánál látjuk, azaz egy álló téglányt, felső bal sarkában kis négyszöggel. A győri püspökvár tekintélyes méretű és magasságú dombjáról az újabb kutatás megállapította, hogy az mesterséges eredetű. Ugyanis a római település (Arrabona) maradványai a dombon átvágott kutatóárokban is a város többi részén talált római maradványok szintjén kerültek elő, amikor tehát a település egyszintű volt.10 Győrt azonban a császárváros — Bécs — védelmében a XVI. század közepén Pietro Feraboscoval az új olasz fiilcsbástyás rendszerben erősítették meg. Győr vára lett a török európai előnyomulásának megakadályozására a XVI. században létesített várvédelmi vonal főerőssége és a Dunántúli Főkapitányság székhelye. A védelmi vonal széles sávban fekvő várak mélyen tagozott rendszeréből állt, az ún. végvárakból, melyeket az ekkor tömegesen behívott olasz hadmérnökök által bevezetett legújabb védelmi rendszerekben igyekeztek átépíteni és megerősíteni. A megerősített várak között is Győr lett a legerősebb. Az egykori teljes védőfal-rendszer és a kapuk is áldozatul estek ugyan a város újabbkori fejlődésének, de a vizek összefolyásánál szerencsésen megmaradtak a várfalak, és egy ritka elrendezésű kettős fülesbástya, a hozzá tartozó kazamatákkal együtt. A korábban itt állt és úgyis életveszélyes állapotú moziépület lebontása és a vízpart kikövezése a várost új sétatérrel gazdagította. A bástyákon belül kitisztított kazamaták, 10 Borbíró V. Valló 1.: Győr városépítéstörténete (Bpest. 1956).