Századok – 1964

Tanulmányok - Gerő László: Középkori vármaradványok mai magyar városképeinkben 1053

1068 GERÖ LÁSZLÓ: KÖZÉPKORI VÁRMARAD VÁNXO К és az innen kitelepített raktárak szép és tágas kőtárhoz juttatták a várost, ahol a középkori és különösen gazdag római kőfaragványok muzeális részét méltóan lehetett kiállítani. Győr városa így kettős, sőt hármas történeti értékhez és idegenforgalmi látványossághoz jutott (várfalak, sétatér, kőtár), mindehhez a város szívéhen, a Rába partján. Olaszbástyás várfalai vannak Szigetvárnak is, melyeket Zrínyi Miklós hősi védelmének 400 éves fordulójára (1966) feltártak és helyreállítottak. A várfalak érdekessége itt, hogy azokat minden valószínűség szerint a törökök 29. Pápa hevenyészett föld-rondellákkal erősített védőfalai ma is követhetők a település térképén építették, mert a bástyák homlokvonalai nem követik a kiszerkeszthető lőirányokat, hanem csak nagyjából emlékeztetnek alakjukkal az ezidőben épült, szerkesztett bástyákra. Szigetvárat korábban valószínűen föld- és gerendákból szerkesztett várfal védte, éspedig nem is egy, hanem három részre tagozottan, melyeket a mocsárban út kötött össze. A mocsarat az Almás patak vize táplálta, a három vár pedig a kissé kiemelkedő dombsoron települt. A legbelső várban volt Zrínyi, sőt annak is a sarkában, melyet a vár többi részétől vizes árok választott el. A középső vár volt a mezőváros lakosságáé, az ún. Óvár, a legkülső, délfelé az Újvár, melynek neve is elárulja keletkezésük sorrendjét, illetve azt, hogy az Újvár azoknak épült, akiknek az Óvárban már nem jutott hely. Ujabb telep ülésértékekre, a települések fejlesztésére vezettek más helyeken is az egykori vármaradványok feltárásai és helyreállításai. Leginkább lemérhető ez talán az eddig végzett munkák közül Siklóson, Nagyvázsonyban és Gyulán, mely helyeken korábban a vár nem jelentett