Századok – 1964
Tanulmányok - Mickun; Nyina: A Mesta a XVIII. században 74
•96 ХУ1ХД MICK их lakosaitól, többségükben földbirtokosoktól és állattenyésztőktől",10 3 többek között a következők olvashatók: (Badajóz) „város és tartomány lakosai nem rendelkeznek más megélhetési forrással, mint a föld megművelése és állatok tenyésztése, ami nem valósítható meg elegendő számú igásállat nélkül. . . Ennek hiányában a lakosok kénytelenek elhagyni kis szántóterületeiket, kisszámú állataikat, és kénytelenek más megélhetési forrás után nézni, hogy •el ne pusztuljanak."10 4 Ha az „Információ" idézett kivonatában mértéktartóan és nem is teljes nyíltsággal történik említés Badajóz lakosainak „földhiányáról", sok más, a forrásmunkában fellelhető okmány nem szorítkozik a parasztelűzés módszereinek általános leírására, hanem megadja az elnéptelenedett dehesák konkrét neveit, sőt néha még a Mesta telhetetlen kapzsisága szerencsétlen áldozatainak neveit is. Így például a már említett tíz badajózi tanú kijelenti: „Ok (ti. a tanúk) jól tudják, hogy a Badajóz területén levő és joghatósága alá tartozó dehesák csaknem kivétel nélkül dehesa de pasto у laborok, mint például a dehesa de Barlojas és valamennyi, a Hinojalez, Olivencia és Guadiana folyók folyása mentén fekvő dehesa, nevezetesen: Albalá, Acevedos, Caballerías, Valjondo, Valjondillo és Benavides. Valamennyi tanú látta, hogy ezeket a dehesákat. valamint a Talavera menti dehesákat is Badajóz lakosai legelőnek és szántóföldnek használták. A környék legjobb dehesáját, Sagrajast, don •Juan Chapin használta nvájainak legeltetésére és hatalmas szántóterületül. Most viszont csak egy állattenyésztő trashumante legelteti rajta nyájait. Ugyanez történik de los Arcos dehesájával is, amelyet korábban don Pedro Chapin és Joseph Gabriel használtak legelőnek és szántónak, előbbi badajózi, utóbbi Valverde de Leganés-i lakos. Ismerték még a tanúk a Valde pataknál fekvő Sevilla és Calamon dehesákat is." Még további hét dehesa van megnevezve, s aztán hozzáfűzve: „stb.". A tanúk még további 16 dehesát sorolnak fel, majd így folytatják: „A tanúk előtt ismeretes, hogy ezek a dehesák dehesas de pasto y laborok voltak, most viszont rajtuk semmiféle szántóművelés sem folyik, azokat a trashumanték használják legelőnek ... A tanúk sok olyan szántóvetőt ismertek, akik 4, 5, sőt 8 ökörfogattal rendelkeztek. Egyetlen foglalkozásuk földjük felszántása, bevetése és megművelése volt, nagy jólétben tartván házukat és családjukat. Most viszont egyetlen egy sincs közülük a városban, a szántás elvégzésére alkalmas földek hiánya folytán . . ,"105 (A tanuk) „tudnak a város különféle tekintélyes személyeinek pusztulásáról és tönkremeneteléről, akik korábban szántás-vetéssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, most viszont koldusbotra jutottak, mert dehesáikat elfoglalták a trashumanték. Igv történt ez don Pedro de Mendozaval, az ismert földművelő és állattenyésztővel, akitől elvették a de Mesas dehesát, továbbá don Francisco Cavetanoval, akitől elvették a del Revellado dehesát. . . , nem is beszélve sok másról, akik — mint ez a tanúk előtt ismeretes — elpusztultak, mert a trashumanték elvették dehesáikat, amelyeken szántottak és jószágot legeltettek. Ugyanez a sors vár a tartomány többi szülöttjére is, mert kétségtelenül ők is tönkre fognak menni állattartásra és földművelésre alkalmas dehesáik hiánya folytán, mert a trashumanték hatalmukat felhasználva, elrabolnak tőlük minden dehesa de pasto y labort."106 103 Expediente de 1771. f. 30. 104 Uo. f. 38. 105 Uo. f. 36. 106 Uo. f. 37.
