Századok – 1964
Tanulmányok - Molnár Erik: A marxizmus szövetségi politikája (I. rész) 943
A MARXIZMUS SZÖVETSÉGI POLITIKÁJA 999> tus végső győzelmét a forradalomban. Ekkor a júniusi vereség legfőbb jelentőségét abban látta, hogy leleplezte a burzsoá köztársaság lényegét, a burzsoázia terrorisztikus diktatúráját, és megtanította a proletariátust arra, hogy helyzetének javulását csak a burzsoá köztársaságon kívül, ennek megdöntése útján remélheti. Emellett Marx szerint a júniusi vereség után, amelv a proletariátust egyelőre eltávolította a színről, élesednie kellett a burzsoázia és a kispolgárság-parasztság ellentétének. Ezáltal pedig - írta ekkor — megindul az a folyamat, amelynek során a társadalmi középrétegek a tőke diktatúrája elleni küzdelmükben a proletariátus szövetségesévé válnak s ennek vezetése alá kerülnek.88 A ,,Brumaire"-ben Marx a júniusi felkelést másként értékelte. Már az ..Osztályharcok" negyedik fejezetében megállapította, hogy a gazdasági válság 1849 és különösen 1850 eleje óta Franciaországban is fellendülésbe ment át. A válság forradalmasító hatása tehát megszűnt, a burzsoázia lába alatt megszilárdult a talaj. A ,,Brumaire "-ben ezen az alapon a júniusi vereségből már azt a következtetést vonta le, hogy a proletariátus végképpen a forradalmi színtér hátterébe szorult. Ha vannak is még megmozdulásai, ezek egyre gyengébekké válnak, és csatlakozása más társadalmi rétegekhez márcsak arra vezet, hogy mint alárendelt szövetséges, osztozik ezek vereségeiben.89 1848. november 4-én a nemzetgyűlés elfogadta az új alkotmányt, amely lényegében Marrastnak, a nemzetgyűlés elnökének műve volt. Az alkotmány Franciaországot demokratikus köztársaságnak nyilvánította és kimondotta, hogy a francia köztársaság sohasem támad más nép szabadsága ellen. A törvényhozó hatalmat az alkotmány az egykamarás parlamantre ruházta, amelyet általános, egyenlő, titkos és közvetlen választójog alapján választottak meg. Az alkotmány elvileg biztosította a demokratikus szabadságjogokat, de a sztrájkot továbbra is tiltotta. A progresszív adórendszert, amelyet a kispolgárság a nagytőke gyengítése végett követelt, az alkotmány kizárta. Az alkotmány erős végrehajtó hatalmat létesített, hogy biztosítsa a forradalmi mozgalmak gyors elnyomását. A végrehajtó hatalmat a köztársasági elnök kezébe tette le, akit az általános választójog alapján választanak. Az elnök nevezte ki a kormányt, a hivatalnokokat és tiszteket, a parlamenttől függetlenül. főparancsnoka volt a hadseregnek, irányította a külpolitikát, de a törvényhozó gyűlésnek felelősséggel tartozott, és ezt nem oszlathatta fel. Marx erről a burzsoá alkotmányról megjegyezte, hogy a végletekig vitte a törvényhozó és a végrehajtó hatalom elválasztását, s ezzel megteremtette a két hatalom örökös viszályának alapját. 1848. december 10-én megtartották a köztársasági elnökválasztást. Túlnyomó többséggel, 7 449 000 szavazattal Louis Napoléon Bonapartét választották meg. A társadalom valamennyi osztálya reá szavazott. A burzsoázia azért foglalt állást mellette, mert ,,a rend" biztos őrét látta benne, s azt várta tőle, hogy visszaállítja a rendet megszilárdító monarchiát. A kispolgárság azért szavazott rá, mert elkeserítette a burzsoá köztársaság, amely az adósok érdekével szemben a hitelezők érdekét védte, amnyira, hogy még az adósok börtönét is visszaállította. A proletariátus azért csatlakozott hozzá, 88 Lásd Marx: Osztályharcok Franciaországban. Marx—Engels Vál. művek. 1. köt. 126. és 140. 1. 89 Lásd Marx: Osztályharcok Franciaországban. I. h. 206. 1. és Louis Bonaparte Brumaire tizennyolcadikába, i. h. 232. 1.
