Századok – 1963

Tanulmányok - Eperjessy Géza: A mezővárosi és falusi céhek kialakulása és bomlása az Alföldön és a Dunántúlon 951

A MEZŐVÁROSI ÉS FALUSI CÉHEK KIALAKULÁSA ÉS ROMLÁSA 971 szereztek. A lórándi (Torontál megye) céhben 24, a módosi (Torontál megye) céhben 30, a törökbecsei (Ujbecse — Torontál megye) céhben 23 szakma egyesült.9

6 Egyik-másik mezővárosban ugyanakkor a leggyakrabban előforduló csizmadia, szűcs, szűrszabó, kovács, bognár, molnár, takács stb. mesterségen kívül „ritkább", csupán a nagyobb városokra jellemző, a céhek közötti munkamegosztásnak fejlettebb fokára, utaló mesterségeket is találunk.9

7 A XIX. században rohamosan kibontakozó délvidéki céhes fejlődést legjobban Bács-Bodrog megye példájával illusztrálhatjuk. Torontál és Temes megyétől eltérően itt már a XVIII. században is alakult céh néhány mezővárosban, így Apatinban, Baján, Kanizsán és Zentán. A kamarai tulajdonban levő Apatinban 1770-ben 10 céh kapott Mária Teréziától szabadalmat.9

8 Baján 16 céh működött a XVIII. században.9

9 Kanizsán (Ókanizsa) 1777-ben a szűcsök, szabók, csizmadiák, takácsok, kovácsok, lakatosok, kerékgyártók, kötélgyártók és üvegesek nyertek magyarnyelvű kiváltságlevelet. Zentán pedig a szabók és szűcsök 1776-ban kaptak magyar nyelvű szabadalmat.10

0 A XIX. században rendkívüli módon meggyorsult a céhes fejlődés Bács megyében. A céhes települések száma a korábbi négyről (a három sz. kir. várost nem számítva) ugrásszerűen 52-re emelkedett, ugyanakkor itt működött a legtöbb mezővárosi és falusi céh Magyarországon. Annak ellenére, hogy Bács megye népessége nem érte el Pest megyéét,101

a mezővárosi és falusi 96

OL. Lib. Caeh. 844, 512, 648, 666, 840, 601. 97

A Temes megyei Csakován pl., melynek pedig 1848 körül alig 4000 lakosa volt,, Fényes Elek : Magyarország geographiai szótára. Pesten, 1851. I. k. 196. 1. [a továbbiakban Fényes : Geogr.], ötvösök, üvegesek, bádogosok, puskaművesek stb. is működnek. Dettán órást (uo.), Gyarmatán eszergályost (uo.), Hidegkúton könyvkötőt, Versecen papsüvegkészítőt, reszelővágót, Vingán rézművest, Franyován kéményseprőt, Hatzfelden szegkovácsot és kesztyűst, Nagykikindán karabélykészítőt, Nagyszentmiklóson fehérsütőt, Törökbecsén hajótömőket (navium obstructor) (uo.) talánunk. (OL. Lib. Caeh.). 98

Az apatini céhek felsorolását nem tartjuk szükségesnek, ezeket az Egyetemi Könyvtárban található céhlevelek alapján Szádeczky is közU (II. k. 243. 1.). 99

I. Csizmadiák 1696 (megerősítette Széchy Pál kalocsai érsek 1700-ban) (OL. AM. Comit. Bacs — és DC., ld. még ennek 1759. évi másolatát), 1/ a. csizmadiák 1765 (magyar nyelvű) OL. Art. Caeh. (1/183), l./b. csizmadiák 1766. évi másolat (OL. AM.), 2. kereskedők 1700 latin ny. (OL. AM. Comit. Bacs.), 3. szabók 1700 latin (OL. AM.), 4. szűcsök 1700 magyar (OL. AM.), 4/a szűcsök 1765 magyar (OL. Art. Caeh. 1/243, ld. még OL. AM.), 5. kötélverők 1701 latin ny. (Budától; OL. AM.), 6. görögkeleti szabók, kalaposok, szűrszabók, paplanosok 1720. latin ny. (OL. AM.), 7. kovácsok és bognárok (Pesttől) 1721 német (OL. AM.), 8. cipészek 1723 német (OL. AM.), 9. bőrgyártók 1723 (Varasdtól) latin (OL. AM.), 10. gombkötők 1724 (Budától) latin (OL. AM.), 11. pintérek (1730) német (OL. AM.), 12. vargák 1759 (Pesttől) (OL. DC.), 13. takácsok 1761 magyar (OL. AM.), 14. szabók és szűrszabók 1765 latin (OL. AM.), ld. még OL. Art. Caeh. (1/187), — 15. mészárosok 1777 német (OL. AM. 8). 16. kádárok, kerékgyártókés kovácsok 1779 német (E. K. LXV/27). Az 1761 után alakult céhek az uralkodótól kapták szabadalmukat. A felsorolt céhek egy-kettő kivételével Szádeczkvnél nem találhatók (II. k. 245. 1.). 100

OL. AM./8 és AM./6. — Ezek a céhek sem találhatók Szádeczkynél. i»i Az 1828. évi összeírás alkalmával Bács megyében 118 891 adófizetőt, Pest megyében pedig 125 037-et írtak össze. (Tágányi Károly: Az 1828-iki összeírás végleges eredményei, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, a továbbiakban: M. G. T. Sz. 1896. 110—117. I.), 1846-ban pedig Pest megyében 590 900 lakos ós Ki 258 kézműves volt, Bács —Bodrogban pedig 493 186 lakos és 13 100 kézműves. (Fényes Elek: Magyarország leírása. Pesten. 1847.1, k. 19. s köv. és 47. és köv. 1.) (a továbbiakban Fényes 1847).