Századok – 1963
Tanulmányok - Eperjessy Géza: A mezővárosi és falusi céhek kialakulása és bomlása az Alföldön és a Dunántúlon 951
970 EPEIÎJESSY GÉZA" 3. A céhes szerveződés sajátos vonásai a Délvidéken, az Alföldön és a Dunántúlon A céhesedés üteme az általunk vizsgált országrészeken jelentős eltéréseket mutat a XVIII—XIX. században. Az egyes tájegységek fejlődésében mutatkozó különbségek mindenekelőtt a török hódítással (majd a XVHI. század második felétől a külföldi és a hazai tőkésipar hatásával) magyarázhatók. A Dunántúlnak és az Alföld peremvidékének török pusztítást nem szenvedett területein a viszonylag fejlett XVIII. századi céhélet a XVI—XVII. századinak volt a továbbfolytatása. Az Alföldön viszont a török uralom idején csak néhány paraszt városban voltak céhek, a Délvidéken pedig csak a hódoltság megszűnése után indult meg a céhes fejlődés. A céhes szerveződés legkésőbb a Délvidéken kezdődött. Torontál és Temes megyében a XVULI. században nem találunk egyetlen mezővárosi és falusi céhet sem. Arad megyében pedig csupán a kamarai tulajdonban levő Arad városában voltak céhek a XVIIL században.93 A XIX. században viszont annál rohamosabb volt a fejlődés ezen a területen. Arad megyében pl. az 1834-ben szabad kir. városi rangra emelt Aradon kívül, melynek a budai céhhez tartozó kéményseprők testülete nélkül 27 ( !) céhe volt, 11 mezővárosi és falusi céhet találunk.94 A Temes megyei mezővárosokban és falvakban 1815 és 1847 között 29 céh alakult, ebből csupán az egyik kamarai birtokon fekvő mezővárosra, Versecre 14 céh jutott. Torontál megyében az 1815 és 1845 között alakult céhek száma 40 volt. A megye székhelyén, a kamarai tulajdonban levő Nagybecskereken pl. 12, Nagyszentmiklóson 6, Hatzfelden (Zsombolya) 6, a kamarához tartozó Nagykikindán pedig 5 céh jött létre.9 5 A XVni. században alig mutatkozó, majd a XIX. században rohamossá váló céhes fejlődés mellett figyelemreméltó az óriáscéhek kialakulása is a Délvidéken. Egyik-másik népesebb mezővárosban nem ritkán 20—30, sőt annál is több mesterség képviselői közös céhszervezetet hoztak létre, mivel egyik mesterség sem volt önmagában annyira erős, hogy önálló céhszervezetet alkosson. A munkamegosztásnak a céhes szerveződés kezdeti fokán meglevő kevésbé differenciált formáját hamarosan a céhek közötti munkamegosztásnak egy magasabb formája váltja fel; a fejlettebb és több mestert foglalkoztató iparágak több helyen önállósulnak, önálló céhszervezetet alkotnak. A Temes megyei Vingán (Theresiopolis) 47 különféle szakma alakított céhet. Az egyik lippai (Temes megye) céhben 36 iparág képviselői egyesültek. Az 1824-ben alakult komlósi (Torontál megye) céhbe 31 különféle iparág tartozott, a céhből 1827-ben a helybeli csizmadiák kiváltak és saját privilégiumot 93 Ld. 1. szűcsök (Budáról kapott priv.) 1702 (OL DC.), 2. kovácsok (Budától kapott priv. 1718 (OL. DC.), 3. kerékgyártók (Budától kapott priv. [1718] OL. DC.), 4. mészárosok (Szegedtől kapott priv. [1721] OL. DC.), 5. csizmadiák (Pesttől [1724] OL. DC.), 6. szabók (Pesttől [1725] OL. DC.), 7. vargák (Pesttől [1730] OL. DC.), 8. rác kereskedők (mercatores Iîasciani) (III. Károlytól [1735] OL.DC.), 9. szabók ós pokróccsinálók (Stragularü [1765] OL. С.А./ 129), 10. kőművesek ós kőfaragók 1768 (OL. С. A./132); ld. még (OL. Art. Caeh. 11/228), - 11. ácsok 1768 (OL. Art, Caeh. П/234), 12. gombkötők 1769 (OL. Art. Caeli. II/293), 13. molnárok 1770 (OL. Art. Caeh. H/616), 14. németvargák 1770 H/616, 15. kádárok 1770 (OL. CA./140, ld. még OL. Art. Caeh. H/617), s 16. kovácsok és bognárok 1781 (OL. CA./149). A 8 —16. számmal jelölt céhek az uralkodótól kapták kiváltságaikat. — A felsorolt céhek nagyobb része Szádeczky jegvzékében nem található (II. k. 243-244. 1.). OL. Lib. Caeh. "s Uo.
