Századok – 1963
Tanulmányok - Eperjessy Géza: A mezővárosi és falusi céhek kialakulása és bomlása az Alföldön és a Dunántúlon 951
958 EI'ERJESSY GÉZA himpelléreket befogadni, hogyha jó munkájukat és becsületességüket a földesúr igazolta.3 6 A mezővárosi és falusi céhek kiváltságlevelüket a XV1U. század második feléig többnyire földesuruktól, világi és egyházi nagybirtokosoktól kapták. Mária Terézia 1761. évi céhrendelete után pedig csak a földesúr hozzájárulásával terjeszthették fel kérelmüket a központi kormányszervekhez. A hódmezővásárhelyi takácsok pl. — számszerint 17-en — 1773-ban gróf Károlyi Antal jószágigazgatójához, később magához a földesúrhoz folyamodtak a céhszabályok megszerzése érdekében. Az uradalom támogatta is kérésüket, mivel a folyamodók a „közös terhekből" is kivették részüket, s takács munkájukkal37 a földesúrral szemben fennálló kötelezettségeiknek is eleget tettek.3 8 Az ország nyugati részén, Pozsony, Sopron, Moson, Komárom, Veszprém megyében a mezővárosi és falusi céhek élete úgyszólván teljesen az Eszterházycsalád hatalmas birtokaihoz kapcsolódott, a céhprivilégiumok legnagyobb részét 1761 előtt az Eszterházyak adományozták, illetőleg erősítették meg.3! > A Vas megyei céhszabadalmak nagyobb része a XVII—XVIII. században a Nádasdyaktól, illetőleg a Batthyányalctól származik.40 Előfordult, hogy a királytól származó kiváltságlevelet utóbb a földesúr is megerősítette. A nagykárolyi szűcs céh 1717. évi, Ш. Károlytól adományozott privilégiumát pl. 1721-ben gr. Károlyi Sándor is aláírta.41 Számos céhlevelet adott ki és erősített meg a kalocsai és esztergomi érsek, a veszprémi, győri és egri püspök, a jászói prépost stb., vagy pl. a nyúlszigeti „Szent Klára Apácza Szüzeknek Abbatistája".42 36 Valentényi Gáspár : A somogymegyei cóhek. Szekszárd. 1909. 03, 133. 1. 37 Tam oneribus publiois quam Terrestralis Dominii obligationibus ex exercitio Textori opificii satis fecisse. . . OL. AM. Comit. Csongr. No 4, 6. 38 Az 1836. évi VII. tc. a jobbágyoknak szabad választást enged, hogy a „fonás. beli szolgálatot" továbbra is teljesítsék vagy e helyett az úrbéri kenderföldektől a kilencedet természetben fizessék. Az 1840. évi VII. tc. szerint csak az olyan földek után kötelező a fonásbeli szolgálat, illetőleg annak megváltása, melyek az „úrbéri tabellában mint ollvanok kijelelve vágynák, vagv az eddigi szokás szerint azon fonásbeli szolgálattal voltak terhelve". OL. AM. Comit. Csongr. No. 5, 6. 39 A pápai borbálycéh szabadalmát 1741-ben gr. Eszterházy Ferenc, mint a „pápai érdemes borbélycéh. . . örökös főczéhmestere" erősítette meg (OL. AM. 1). (Reizner János : A gróf Eszterházy család pápai levéltárában őrzött czéhlevelek. Történelmi Tár 1894. 634.1.) stb. A somogymegyei Répceszemere mezőváros szabó (1712) és csizmadiacéhe pl. (1714) az Eszterházy uradalomhoz tartozott (OL CA; 87, 93). — A fraknói uradalomhoz kapcsolódó Csorna mezőváros szabócéhének 1679-ben kelt kiváltságlevelét s a vargacéh 17Í4. évi privilégiumát az Eszterházyak többször megerősítették. (Uo. 63, 90.) A locsmándi molnárok 1702. évi privilégiuma Eszterházy Páltól származik. (Egyetemi Könyvtár Cóhprivilégiumok XL/8. a továbbiakban EK.) — A kapuvári csizmadiák 1713. évi * szabadalmát Eszterházy Mihály adományozta (EK. XX./18). — A nyéki csizmadiák (1697), kádárok (1648) privilégiuma szintén az Eszterházy akt ól származik. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár. Fol. Lat. 2940 (a továbbiakban Fol. Lat.). 40 A sárvári vargák Pápától 1611-ben kölcsönzött privilégiumát pl. gr. Nádasdy Ferenc erősítette meg 1645-ben (Fol. Lat. 2940). A körmendi fazekasok kiváltságát 1669-ben gr. Batthyánv Ádám adományozta (OL. CÁ. 58). 41 EK. XL V/23. 42 A veszprémi püspöktől kapták szabadalmukat pl. a városlődi (Veszprém megye) takácsok 1755-ben (OL. DC.).A tapolcai (Zala megye) csizmadia-céh privilégiumát 1744-ben (uo.), a karádi (Somogy megye) szabók, valamint takácsok kiváltságlevelét 1748-ban Padányi Bíró Márton veszprémi püspök erősítette meg. (Uo.) — A váci cóhek korábbi szabadalomleveleit 1761-ben és 1762-ben gr. Eszterházy Károly váci püspök írta alá s egészítette ki a katolikus vallás szertartásainak megtartását előíró artikulusokkal (EK. XXVI/23 és LX/26). — A váci kádárok 1696. évi Pesttől nyert privilégiumát pl. 1762-ben
