Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 899

904 KRÓNIKA a Horthy-rendszerben" címmel (1960). Tanulmányai közül kiemelkedik anyaggazdagságával, alaposságával a bányászok 1920-as évekbeli helyzetéről a Párttörténeti Közleményekben (1961) —• készülő monográfiája részeként — megjelent munkája. E monográfián dolgozott példamutató, áldozatos élete végéig, a magyar történészek egyeteme által annyira fájlalt korai haláláig. Tncze Miklós HÍREK A Századok olvasóankétja Pécsett A Századok szerkeszt őségé 1963. július 1-én a történelemtanárok nyári szabadegyeteme keretében Pécsett olvasóankétot tartott. Pamlényi Ervin, a Századok felelős szerkesztője referátumában elemezte a folyóirat előtt álló feladatokat, ismertette a lap struktúráját, az egyes rovatok elvi, tartalmi és módszertani problémáit. Az ankét hozzászólói számos lényeges problémát vetettek fel. Igényelték a folyóirat minél rendszeresebb megjelenését, a szemle-rovat frissebbé tételéi, a történeti irodalom gyorsabb ismertetését, több, rövidebb, á lényeget jobban kiemelő vitákat és ezekkel kapcsolatban a szerkesztőség gyorsabb állásfoglalását kívánták, rövidebb és olvasmányosabb tanulmányokat is igényeltek, főleg pedig lényegesen több foglalkozást a történelemtanítás és ennek kapcsán a történelemtanárok problémáival. Az értékes hozzászólásokra Pamlényi Ervin részletesen válaszolt. Válaszában kitért arra is, hogy a Századok kéthavonként, 15 ív terjedelemben jelenik a jövőben meg, s az 1963. évi 5. és 6. számoktól kezdődőleg új rovatokkal — a történelemoktatás kér- < dései; bel- és külföldi folyóiratszemle — is bővül. Viták a Történettudományi Intézetben R. Péter Katalin: „Szabad és dézsmás szőlők Zemplén megyében" című, vitára tűzött tanulmány jelentős hozzájárulás a feudáliskori birtoklási viszonyok sokféleségének , tisztázásához. Megállapította a szabad szőlő fogalmát és az 1696. évi összeírás alapján kimutatta, hogy a szabad szőlők nagyobb arányban vettek részt az árutermelésben, mint a dézsmás szőlők. A munka eredményességét és fontosságát bizonyítja, hogy a vita olyan kérdések további problémafelvetéseiből bontakozik ki (szőlőbérbeadás, jobbágyi szőlőtelepítés, illetve jobbágyi szőlőhasználat, földesúri szőlőspekulációk, közösségi szőlőtípusok, borfogyasztás és általában élelmiszerfogyasztási felbecsülések, a népélelmezés állapota a XVIÍ. században stb.), amelyeket a tanulmány a maga keretei között felvetett és megoldott. Vitára került Rartha Antal „A magyar társadalom a IX —X. században" c. diszszertációjának a „Magyar törzsek a IX században" c. fejezete. A hozzászólók egységesen kiemelték, hogy a szerző új koncepciója előbbre viszi társadalomtörténeti ismereteinket, lényegesen újai mond a korábbi termelőerőkről ós termelési viszonyokról, és új gazdasági és társadalomtörténeti eredményeivel kitágította a korai magyar történet kutatásának kereteit. Felhívták a figyelmet a nyelvészet és néprajz eredményeire ós arra, hogy a nyugati történetírásban is központi probléma lett a nyugati és keleti feudalizmus sajátosságainak kérdése. Megvitatták Horváth Zoltán „Teleki László" c. terjedelmes életrajzi monográfiáját is, amely a XIX. század egyik legkiemelkedőbb magyar államférfiának, a 48-as baloídal és az 1849 utáni magyar emigráció egyik legjelentősebb vezetőjének pályafutásáról szól. A vita résztvevői egybehangzóan nagyjelentőségű vállalkozásnak minősítették Horváth Zoltán munkáját. Szász Zoltánnak „A mai román történetírás a dualizmus kérdéséről" c. referátuma az első vizsgált témakörrel — az 1848-as forradalom és a kiegyezéssel kapcsolatban — a forradalmi erőknek, a forradalom tényleges eredményeinek az 1848-as — alapjában véve haladó — uniónak és Bálcescu magyarországi tevékenységének a román marxista történészek általi értékeléséről beszélt. Kiemelte azt a jelentős munkát, amit a román történészek végeztek a magyar és a román emigráció, illetve a magyar emigráció és a