Századok – 1963
Tanulmányok - Rácz Béla lásd Kirschner Béla - Ránki György: Küzdelem a tervgazdaságért 68
KÜZDELEM A TEKVGAZDASAGÉIÎT 89 Valójában azonban a szociáldemokrata párt vezetősége még aznap újból foglalkozott a bankállamosítások kérdésével, s a kérdésben az addigi vonaltól merőben eltérő határozatokat hozott, hangoztatván a hitelélet teljes államosításának szükségességét.95 Mi idézte elő ezt a fordulatot a szociáldemokrata párt állásfoglalásában? Nem kétséges, az a felismerés, hogy elszigetelődnek a munkásoktól és a kérdésben politikai vereséget szenvednek. A gazdaságpolitikai bizottság május 28-i ülésén Faragó kérdésére Timár — aki a centrumhoz tartozott — hangoztatta: „Pártunk 75 éves programja értelmében nem ellenezhetjük a hitelszervezet államosítását"; a kérdésnek politikai oldala is van: „igen rossz optikát mutatna a szociáldemokrata munkásság felé, ha mi elleneznénk és ezzel jobboldalibbnak mutatkoznánk a kisgazdáknál".9 6 Ez a felismerés azonban még önmagában nem indokolná, hogy a kommunista párt javaslatánál radikálisabb tervvel álljanak elő. Hiszen az MKP csak a Magyar Nemzeti Bank és a három nagybank államosítását követelte, s nem az egész hiteléletét. A radikálisabb javaslatnak volt egy általános politikai oka: ezzel próbálták ugyanis visszaszerezni az e kérdésben addig tanúsított magatartásukért a munkások előtt szenvedett presztízsveszteséget, volt azonban ' más értelme is ennek a javaslatnak; egyes jobboldali szociáldemokraták ugyanis úgy vélték, hogy a bankállamosítás kérdésében szenvedett vereségükért úgy állhatnak bosszút a kommunista párton, ha az államosítást kiterjesztik, s ezzel a Dunavölgyi Bankot — mely a kommunista pártot abban az időben anyagilag támogatta — szintén állami tulajdonba veszik.97 Bár-I milyen taktikai megfontolások vezették is a szociáldemokrata pártot, mindenesetre előállott az a rendkívül kedvező helyzet, hogy a kisgazdapárt ismét • elszigetelődött, s teljesen nyilvánvalóvá vált a bank-államosítással szembeni állásfoglalás burzsoá osztályjellege. A Magyar Kommunista Párt Politikai Bizottsága tehát nyíltan kijelentette, nem fogadja el a kisgazdapárt javaslatát, mely a bankok kérdését az állami ellenőrzéssel lezártnak kívánja tekinteni.98 A politikai válság újból kiéleződött, de éle most már egyértelműen a kis» gazdapárt vezetése ellen irányult. Balogh István, a politikai válságról írva, nyíltan kijelentette, hogy szerinte a bank-államosítással „megszűnik Magyarország köztársaságának magángazdasági jellege". Próbált újabb engedmé[ nyeket is kilátásba helyezni: „Hajlandók vagyunk a mai álláspontnál tovább menni és még komolyabb, és még szigorúbb ellenőrzést gyakorolni."99 A kommunista párt azonban nem találta ezt elégségesnek, s elhatározták, hogy a kisgazdapárt tőkés érdekeket képviselő politikájára újabb csapást mérnek. Rákosi, aki a Svájcban szabadságát töltő Nagy Ferenc miniszterelnököt helyettesítette, május 28-án összehívta a minisztertanácsot, s bizonyítékokat terjesztett a kormány elé Nagy Ferencnek az összeesküvőkkel fennálló kapcsolataira vonatkozóan. A kormány Nagy Ferencet hazarendelte, aki azonban megtagadta a hazatérést. Óriási csapás volt ez a hazai burzsoáziára s a kisgazdapártra. Munkások és szegényparasztok gyűlések százain követelték, hogy a kisgazdapárt vonja le az összeesküvés tanulságait. A jobb-95 Népszava, 1947. máj. 24. Vagy teljes állami ellenőrzés, vagy teljes államosítás szerepelt a határozatban; pár nap múlva Szakasits az utóbbit emlegeti. 96 P. I. Areh. 253/1. 176. dosszié. 9'Timár László ezért jelentette ki a máj. 23-i értekezleten, hogy ők nem mennek bele három bank ..kimazsolázásába". 98 Szabad Nép. 1947. máj. 28. 99 Magyar Nemzet, 1947. máj. 28.
