Századok – 1963
Tanulmányok - Rácz Béla lásd Kirschner Béla - Ránki György: Küzdelem a tervgazdaságért 68
86 RÁNKI GYÖRGY Másnap a kisgazdapárt részéről is elhangzott az első nyilvános állásfoglalás.7 5 Balogh István, a párt főtitkára kategorikusan kijelentette: ,,A bankok államosításába nem megyünk bele." Hangoztatta, hogy a kisgazdapárt a magántulajdon elve alapján áll, bár ezt az elvet rugalmasan kezeli. A bankok államosítását három szempontból is ellenzik: 1. mert ezek után nem lehet külföldről kölcsönt kapni;7 6 2. mert szükség van — szerintük — a bankok külföldi összeköttetéseire, és — nunc ad fortissimum — 3. „elvi alapon is ellene vagyunk a bankok államosításának". Nem kétséges, hogy a kisgazdapárt merev, elutasító álláspontját77 nemcsak az a tényező szülte, hogy felismerték, hogy a magyar népgazdaság átalakításának sorsdöntő pillanatához érkeztek, hanem az is, hogy látták: a munkáspártok körében koránt sincs egység ebben a kérdésben. A Népszava első nyilvános állásfoglalása a kérdésben meglehetősen felemásan hangzott. Aláhúzták ugyan, hogy a szociáldemokrata párt már 45-ben hirdette a hitel ügy államosítását, most azonban a kérdés közelebbi vizsgálata szükséges. Konkrét javaslatuk egyébként az állami ellenőrzés valamiféle formája lett volna, a Pénzintézeti Központ irányítása alatt.7 8 Két nap múlva Szakasits békési beszédében ezt világosabban is kifejtette. Az államosítás kérdését csak a 3 éves terv előkészítésének befejezése után szükséges megvizsgálni — hangoztatta a szociáldemokrata párt vezetője.79 A szociáldemokrata párton belül igen heves ellenzéke volt a bankállamosításnak. A jobboldali szociáldemokraták s a párt soraiban levő polgári szakemberek általában ellenezték az elképzelést. A gazdasági szakértők tárgyalásán szinte kivétel nélkül mindenki a javaslat ellen volt — a mérsékelt áramlatot az < jelentette, aki csak az elhalasztást javasolta — , és különösen hevesen támadta a bankállamosítást Faragó László, a szociáldemokrata párt jobboldali frakciójának egyik vezető gazdasági exponense.80 Faragó mindenekelőtt az MKP javaslatának a beállítását támadta, amely szerint a bankállamosítás és a 3 éves terv között junktim áll fenn, de egészében is elvetette a javaslatot, mint amely káros az ország külföldi kapcsolataira. Nem történt előrehaladás a kérdésben a május 16-i tárgyalásokon sem. • Először a két munkáspárt képviselői8 1 tanácskoztak a kérdésről, eredménytelenül, majd a négy párt megbeszélése fulladt meddő vitába. A kisgazdapárt részéről történő visszautasítást a szociáldemokrata párt is támogatta, hangsúlyozva, hogy a 3 éves terv szempontjából a javaslat nem látszik szükségesnek, s ha feltétlen kellene tervbank, úgy azt a Pénzintézeti Központból lehetne létrehozni.82 A tárgyalásoknak egyetlen pozitív mozzanata csupán az volt, hogy a 76 Május 11-én még csak a következőket nyilatkozták: „A tárgyaláson (a máj. 9-i pártközi értekezletre utal) a Kommunista Párt által felvetett újabb javaslat meglepetésként hatott. Ezt a Kisgazdapártnak természetesen alaposan meg kell vizsgálnia. A párt pénzügyi csoportja tárgyalni fogja a kérdést." (Magyar Nemzet, 1947. máj. 11.) 76 Bizonyos banktechnikai nehézségekre hivatkozott itt Balogh István. Tőkés kölcsönt ugyanis csak úgy lehetne kapni, ha más veszi fel, és más garantálja. 77 Hírlap, 1947. máj. 15. 78 Népszava, 1947. máj. 11. 79 Népszava, 1947. máj. 13. 80 P.. I. Arch. 253/1. 184. dosszié. 81 MKP: Berei Andor, Antos István; SzDP: Kemény György, Schiffer Pál. 82 P. I. Arch. 253/1. 184. dosszié. A szociáldemokrata párt véleményünk szerint kimondottan a jobboldali szociáldemokraták nyomására vetette fel a PK jelentőségének növelését. Egyrészt, mivel a PK vezetője Faragó László volt, s úgy vélték, hogy a nagyobb szerephez jutó PK ellensúlyozhatja bizonyos mértékig a Gazdasági Főtanács tevékenységét, másrészt tisztában voltak azzal, hogy ez a PK legfeljebb formális ellenőrzést gyakorolna a nagybankok felett.
